http://fn.hir24.hu/itthon/2011/12/02/europa-kiallt-a-turul-mellett/
http://hu.wikipedia.org/wiki/Turul_%28mad%C3%A1r%29

Miért turul a kerecsen?

És miért beszélünk turulról a kerecsensólyom kapcsán? Mert történelmi források és természettudományos tények alapján, vele azonosíthatjuk a magyarság mitikus madarát. Egy monda szerint a még a Kárpátokon kívül élő magyarok marháit egyszer hatalmas sasok prédálták, és eleink sehogy nem tudták elűzni őket. Egyszer csak az égből egy turul csapott le, levágta az egyik sast a földre, mire a többi elmenekült. A turul eztán azt mondta a magyaroknak, kövessék őt asszonyaikkal, állataikkal együtt, amíg csak látják az égen. Új, biztonságos hazába vezeti a népet.

Ez volt a Kárpát-medence, ahova megérkezve a turul eltűnt a magyarok szeme elől. Na, de hol van itt a kerecsen? Egyrészt a kerecsennek – csakúgy, mint az összes sólyomfélének – az a „szokása”, hogy nem épít magának fészket, hanem más madarak, például a nálánál jóval termetesebb sasok fészkét foglalja el. Méghozzá úgy, hogy a tulajdonosokat gyakori és agresszív légitámadásokkal űzi el otthonukból… Emellett a kerecsensólyom elterjedési területének a Kárpát-medence a legnyugatibb csücske, vagyis ezen túl a magyarok már tényleg nem láthatták az égen a kerecsensólymot – sorolja Prommer Mátyás.

Kissé prózaibb magyarázat, de idevág, hogy a kerecsen általában is a pusztai állattartó, legeltető népek egyik fontos segítője. Ezek ugyanis valóban e madarak röptét megfigyelve kutatnak fel újabb legelőket. Nincs semmi varázslat: a kerecsen legfőbb prédája az ürge és a különböző kisrágcsálók, amelyek élőhelye egyben jó legeltető terület is.

Magyarországon egyébként a kerecsensólyom ma a legszigorúbb védelemben részesül, és a világon egyedüliként a Kárpát-medencében, a magyar és a szomszédos államok – elsősorban Szlovákia – védelmi erőfeszítéseinek köszönhetően nőtt az állomány. Hazánkban 1980-ban már csak 13 pár fészkelt, míg idén már 220 párról tudnak a szakemberek. Hazánkban 1980-ban már csak 13 pár fészkelt, míg idén már 220 párról tudnak a szakemberek, ami nem kis részben a 2006-ban indult kerecsensólyom-védelmi LIFE programoknak köszönhető. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által vezetett fajvédelmi munkában, Magyarország és Szlovákia mellett, 2010-től Bulgária és Románia is részt vesz.

A faj világállományát egyébként a legoptimistább becslések is csak mintegy 17 ezer párra teszik, a pesszimisták szerint azonban ez a szám nem éri el a 10 ezret.