Néhány éve hallottam először a nádasdladányi Nádasdy-kastélyról, odalátogató ismerősöm igen dicsérte, pedig akkor még a romos homlokzattal találkozott. A kastély romantikus homlokzatának felújítása úgy másfél éve fejeződött be, s 90%-ban a Norvég Alap támogatásával valósult meg. 

Tavaly a Műemlékek Nemzeti Gondnokságánál önkénteskedtem, így újra belefutottam a kastélyról szóló kiadványokba. Egy szép napfényes márciusi napon úti célunk lett végre a fővárostól nem egészen 100 km-re, a Balaton és Székesfehérvár között található kastély. Budapestről a GPS valami egészen szövevényes, reményeim szerint legalább útdíj mentes úton vezetett úti célunk felé, magamtól sosem reprodukálom a GPS-útvonalat. Talán egyszerűbb a 7-es úton menni, némi agárdi, gárdonyi nézelődés közbeiktatásával. A jegyzetíró példáját ne kövessék, kerüljék az autós koccanásokat.

Nádasdy Lipót 1851-ben vette meg Sárladányt, 1859-ben belügyminisztérium engedélyezte, hogy a helység nevét családi neve után “Nádasd-Ladány”-ra változtassa. Nádasdy Lipót fia, gróf Nádasdy Ferenc 1873-ban kezdett a jelenleg látható kastély felépítésébe.

A tornyos, csipkés szépen felújított homlokzat mögött az emeleti szobák még romosak, ám az első szint termei korabeli bútorokkal berendezetten várják a látogatókat. A kastély eredeti bútoraiból alig maradt néhány, talán két szék az Ősök Csarnokából. A maga korában rendkívül gazdagon berendezett tereket csak fotók idézik. Egy ilyen fotón berendezési tárgyként egy jazzdobot is láthatunk. Micsoda bulik lehettek itt! A falakat díszítő több mint 400 képnek nyoma veszett, csakúgy mint a kínai vázáknak. 1944-ben a németek a német nép kárpótlása címén mindent elvittek. A kastélyt korának legmodernebb technikájával szerelték fel, volt itt szobákat  összekötő beszélő cső, később telefonvonal, gázlámpák, légfűtés. A kastélytól különálló épületben elhelyezkedő konyhából föld alatti alagúton szállították az ételeket. Na ezek azok, amikből semmit nem láthatunk. A kastélyparkot tó, vízesés, rózsakert, télikert tette romantikussá. Mára ebből csak a kiapadt tómeder maradt és a bástya formájú víztorony, amely a mesterséges tavat  és a kastély vízellátását táplálta. A kertnek így tavasz tájt némi „fűszert” a kiterjedt medvehagyma telepek adnak.

A kastélyban félóránként indul tárlatvezetés. A földszint két leglátványosabb terme az Ősök Csarnoka és a könyvtárterem. Az előbbiben a falakat a Nádasdy-ősök képmásai díszítik, jelenleg másolatokat láthatunk. A hatalmas márvány kandalló, kovácsoltvas lámpák, a faburkolat díszítésének gazdagsága, a színes üvegablakok lenyűgözőek. A kastély könyvtártermének faburkolata, csavart faoszlopai, kazettás mennyezete, a galériára vezető fa csigalépcsője igazi különlegesség. A könyvespolcokat felemelhetőre tervezték, ezzel megoldva az időnként szükséges parkettacsere problémát. A jelenleg látható könyvek a Széchényi Könyvtár és a keszthelyi Festetics-kastély tulajdonában vannak.

Jó lenne technikatörténeti kiállítást látni itt, ha már ilyen “high-tech”-es alakok lakták e kastélyt, szívesen látnék  valami stílusos játszóteret a kastélyparkban, a fotón szereplő jazzdob sem rossz ómen, ezt a szálat is izgalmas lenne felvenni, múzeumi boltot vagy éttermet medvehagymás ételekkel imádnék, rózsakertet, tavat. Mindezeket vagy fantáziánk szerint mást egyelőre csak odaképzelhetjük, de megbecsülhetjük a valóságot is, az eddigi helyreállítási munkákat, az Ősök Csarnokát és a könyvtártermet.  

Ajánlott oldalak:

 

Google
Google Maps
WikipediA
Twitter