Ami viszont tendencia, az – Csányi szerint – az ún. egyszemélyes csoport, akik új módokon kapcsolódnak egymáshoz:
“Autonóm, szabad személyiség vagy, aki meg akarja valósítani önmagát. Köss ügyes kompromisszumokat, egyezkedj, hogy jól járj, és a másik se veszítsen. Szó sincs lojalitásról, örök hűségről, erkölcsi kötelességről, önfeláldozásról. Ezek a jól ismert tanácsok a csoportok közötti egyezkedési mechanizmusokat mintázzák.”

A globalizációs folyamat két lehetséges útja rajzolódik ki.
1. A globalizáció értékeit az csoportok többsége elfogadja, az egyszemélyes csoportokból mint építőkövekből is kialakulhat egy globális kultúra.
2. A másik út az lehet, hogy ha az individualizálódási folyamatokon felülkerekedik valamilyen erőteljesebb csoportszervező eszme, anélkül, hogy a különbözőségeken kívül az új csoportok antagonizmusát is kiváltaná. Nyitott, területhez kötött, de nem területet igénylő regionális szerveződések vagy például a befogadó kultúrnemzet koncepciói lehetnek ezek csírái. Ekkor az új típusú, magasabbrendű szerveződések koalíciói, egyezkedései alapozhatják meg az átfogó, globális kultúrát.
http://www.matud.iif.hu/02jun/csanyi.html