mikor a Lenin szobor tekintete követte biciklizni tanulásomat a  “Felvonulási téren”

mikor a kalandvágyó, ovis Zsolti biciklijével vágott neki egy városligeti platán-matuzsálem törzsének koronáját megcélozva, s a kísérlet elbukott

mikor szűk ketrecük vasrácsai mögül tekingettek kifelé az állatkerti vadak

mikor a Vidámpark dodzsemjei ütköztek, s szakadt fel áll

mikor egy Garai téri piacra néző kocsmából kipenderített részeg vérző fejjel feküdt hanyatt az utca kövezetén, s teste keresztezte utunkat

mikor a Gyuri, a Füttyös Gyuri, aki fütyült a történelemre, de naponta újabb hírekkel teli napilapokkal csapott a fenekekre a közeli Keletinél…

 

akkor a Városliget fái pont ugyanolyanok voltak, mint a mai varázslatos őszi napfényben