Világ Ma » irodalom | Világ Ma

A legendás Jeopardy

bdk — Thu, 16 Feb 2012 10:01:43 +0000

A magyar irodalom számára a Nyugat nemzedéke fedezte fel. Babits esszét írt költészetéről, Kosztolányi verseket, Karinthy pedig aforizmákat fordított tőle. Szívesen beszéltek róla, idéztek tőle, hivatkoztak rá. Révükön a bengáli nyelven alkotó költő egy időre a pesti szalonok kedvencévé vált. Életéről csak annyit tudtak, hogy egy Madagaszkárhoz közeli szigeten, egzotikus növények és szent állatok társaságában alkotja zseniális műveit. Később alakja részben feledésbe merül, ám néhány irodalomtörténeti korszakkal később a posztmodern mintha újra felfedezte volna a maga számára. A dolgok vagy önmagukban igazak, vagy sehogy. Mivel azonban dolgok önmagukban nem létezhetnek, így hát semmi sem igaz. C. M. J. Cecil M. Jeopardy (1869, Vatomandry – 1957, Antananarivo) a magyar nyelvterületen főleg aforizmáról ismert, bengáli, maláj és angol nyelven alkotó költő, filozófus. Életét és szerteágazó munkásságát legendák övezik, származásáról, születési helyéről nincsenek teljes hitelességű információk. Eredeti neve: Ceśśaro Masunti Jesyunga. A leendő költő valószínűleg egy magasabb kasztbeli, de családjától kitagadott és kalmárnak állt, Indiából előbb Indonéziába, majd Madagaszkárra vándorolt selyemkereskedő apa és valamely Óceániai szigeten született maláj anya gyermeke, akit a tehetős papa előbb Kuala Lumpur, majd Calcutta legjobb iskoláiban és egyetemein taníttatott. A széles körű képzettséget szerző és számos nyelvet magas szinten elsajátító tehetséges fiát apja diplomáciai pályára szánta, ez a […]

The post A legendás Jeopardy appeared first on Világ Ma.

Tízévente avantgárd

bdk — Thu, 09 Feb 2012 09:47:09 +0000

Az a megfigyelésem, hogy Kárpátalja magyar irodalmában tízévente felüti fejét az avantgárd. Mondhatnám úgy is, hogy cirka évtizedenként felmerül kis literatúránk állóvízéből (a posvány szótól egyelőre tartózkodnék) egynéhány elszánt, de játékos kis delfin, és veszettül elkezdik szétfröcskölni a vizet. Minek következtében a lassúbb járatú őshalak ijedten kapkodnak levegőért. Ám általában mégsem ők húzzák a rövidebbet, mert a delfinporontyok addig-addig pocskolják a lubickot, míg legelőbb ők kerülnek szárazra. Ott aztán már nem tudnak tovább viháncolni, így vagy visszacsusszannak az állóvízbe és óvakodnak a további vehemenciáktól, vagy keresnek maguknak egy másik vizet, tágasabbat, ahol kedvükre hajcihőzhetnek. Én saját pátriámban a nyolcvanas évek elején találkoztam először avantgárd költővel. S akkor mindjárt kettővel egyszerre. Volt akkor nekünk egy irodalmi stúdióvá magasztalt önképzőkörünk. Nem titkoltan azzal a céllal hívta életre az egyetlen magyar nyelvű megyei újság, nem mellesleg a kommunista párt helyi szervezetének az orgánuma, hogy a pályakezdő fiatalok alkotói fejlődését a megfelelő ideológiai mederben tartsa. Ám nem mindenki akarta követni a kötelező irányt, voltak kisebb-nagyobb sajnálatos eltévelyedések, az oly kívánatos Lenin- és békeversek, a forradalmi múltat és az ipari fejlődést dicsőítő írások mellett szép számmal keletkeztek a hanyatlás jelét mutató táj- és szerelmes versek, horribile dictu még a gondolati líra és a burkolt társadalombírálat […]

The post Tízévente avantgárd appeared first on Világ Ma.

Tejmozi 3.0.

bdk — Thu, 19 Jan 2012 09:40:29 +0000

Megannyi büszke dimenzió Alighanem az idegen nyelvekben való járatlanságom késztetett arra, hogy poliglott szövegprojektumot eszeljek ki. Ehhez segítőtársakra volt szükségem, így irodalmár kollégáim közül azokhoz fordultam felhívással, akikről tudtam, hogy vagy aktív műfordítók, vagy olyan nyelvi közegben élnek, amely biztosítja jártasságukat az adott nyelv/ország kortárs irodalmában. Arra kértem őket, hogy valamely idegen nyelvű (magyarra még át nem ültetett) kortárs prózaműből egyetlen mondatnyi szöveget fordítsanak le számomra, és én majd ezek alapján olyan novellát írok, amelybe valamennyit be is építem. Az interakció elméleti alapját is megvetettem, azt állítván, hogy a jó mondat DNS-molekulához hasonlatos: magában hordja a szervezet egészét meghatározó kódot. Ha táptalajra tudnánk helyezni, miután kiemeltük anyaszövegéből, az eredetivel azonos textus sarjadna belőle. Ha pedig értő kezek idegen szövegbe emelik, a jó mondat egyrészt szervesül új környezetével, másrészt kommunikációs folyosót nyit önnön eredetéhez. Több mondatból több hajtás fakad, megannyi büszke dimenzió, rejtett vágya és konok akarása annak, hogy együtt kimérjék a lét intertextuális terét. Akcióm lényege tehát olyan mű létrehozása volt, amely nyelveken és kultúrákon átnyúló kiterjedéseket nyit meg a vendégmondatai révén, s ezekkel képez egybefüggő és megragadható értelmes egészet. Az alkotást megelőző gesztusban pedig benne volt játszótársaim szabad választása: eldöntése annak, hogy mely mű mely részletét gondolják alkalmasnak […]

The post Tejmozi 3.0. appeared first on Világ Ma.

Tsúszó Sándor és a pirézek

bdk — Thu, 12 Jan 2012 10:05:50 +0000

A dolog annyira kézenfekvő, mint egy bepólyázott csecsemő. Nem is értem, eleddig miként s mi módon kerülhette el becses figyelmemet. Mint szitával az esővíz, szinte annyira felfoghatatlan, hogy korábban miért nem hoztam nagyszerű összefüggésbe Tsúszó Sándor páratlan alakját és a pregnáns piréz mivoltot. Holott a legendás literátor és bohém gondolkodó, akit ma már joggal tekintünk a magyar irodalom grandiózus megújítójának és hagyományteremtő fároszának, a piréz identitást vallotta sajátjának. Ami természetes is, tekintve, hogy alkotói és emberi magatartásában nem csupán domináltak, hanem éppenséggel szolmizáltak is a piréziánus vonások. Mindezt a Tsúszó-életművel való megismerkedésem után 22 évvel, pirézzé válásom ötödik esztendejében kellett megtudnom a Legyél helyettem én c. Tsúszó-breviárium első kötetéből, amelynek anyagát a jeles költő és tsuszológus Hizsnyai Zoltán, a gyűjtemény összeállítója és gondozója, a Tsúszó Sándor Kutatási és Dokumentációs Központ megbízott elnök-főigazgatója volt szíves rendelkezésemre bocsátani (úgy is, mint társszerzőnek), jelezve, hogy felhasználási jogosultságaim mindaddig korlátozottak, amíg a könyv hivatalos napvilágra kerülését meg nem erősíti a NASA és a Nagy Hadronütköztető (mint illetékes szervek). Ugyanis az értékes, hiánypótló kötet jelenleg a hiány és a pótlás határmezsgyéjén leledzik, akár egy elektron két energiaszint között; voltaképp megjelent, de a megvásárolhatósága, úgy tűnik, kicsit tsúszik, ami, tekintve a könyv irodalomtörténeti szempontból helyenként sikamlós […]

The post Tsúszó Sándor és a pirézek appeared first on Világ Ma.

József Attila körül

bdk — Thu, 22 Dec 2011 09:52:16 +0000

mint locspocs-fényben a vastaligákkal zörgő, seszinü alakok ugy vonulnak a fejemen által karácsonyesti gondolatok egy JA-töredék Nem, egyáltalán nem a kis Balázs volt az első. Vagy ha mégis, azt még nem úgy azonosítottam, mint verset, s végképp nem voltam kíváncsi arra, ki alkotta. Én is írhattam volna, nem olyan nagy dolog. Rímelgettem magam is, mint minden kisgyerek. És cseperedvén is folytattam: a lányoknál az iskolában egy időben divatba jött az emlékkönyv, abba illett a fiúknak valami szépet beleírni. Ambícióm annál túlmutatott, hogy valahonnan másolt zengő szavakat rójak újra, írtam hát olyan szerelmes verseket, hogy ihaj. A többes szám nagyon indokolt, mert nemcsak én kedveskedtem minden lánynak új remekművel, hanem a barátaim számára is megírtam az ő vallomásaikat. Az emlékkönyvek szerencsére hamar beteltek és/vagy elfelejtődtek, csak remélni tudom, hogy a sorozatgyártásom padlásokon porosodó bizonyítékait soha nem bányássza elő a háládatlan utókor. Én is abbahagytam egy időre a verselést. Aztán – kell-e mondanom – az első igazi szerelem újraélesztette bennem a lánglelkű poétát. De miközben újabb saját remekléseimben tobzódtam, egyszer a rádióban meghallottam egy szavalatot. József Attila Ódája volt. Lenyűgözött, égbe emelt és porig sújtott. Miután magamhoz tértem, siettem apám szobájába, ugye megvan nekünk József Attila Ódája. Ekkor azért jól jött egy […]

The post József Attila körül appeared first on Világ Ma.