Ezt olvasom ki a bolygók állásából, amikor a tetőablakon keresztül felnézek az égre bankkivonatom és számláim intim körében, merev nyakizmaim ellazításaként.

Úgy. 2014 a Rezsimágia éve lesz, allegóriája a(z állam által) feltört malacpersely. 

A mágus

  • teli aggattatja társasházaink faliújságjait rezsicsökkentéstől roskadozó mega-számokkal,
  • kötelezi a bankokat, hogy tájékoztassák devizahiteles ügyfeleiket arról, mennyit spóroltak meg az árfolyamrögzítéssel, 
  • ránk ordítja közmű-számláink narancsos hátterű kereteiből üzeneteit: ba’meg, nem látod? ennyire sokkal kevesebbet fizetsz, érted? Úgy szavazzá’!

Az olyan apróságokkal például, hogy – különösen a (kényszer)vállalkozói – bankkivonatok ideje egyben a havi mély-légzések és cifra káromkodások ideje, nem számol.

Kényszervállalkozói számlámon szeptemberben az szja- és járulékutalások után a bank 335 Ft jutalékot számolt fel darabonként, melyet zokon vettem, majd októberben gyorsan vissza is sírtam, mert átutalásonként 745 Ft-ra emelkedett.

Ha ezt is lennének szívesek keretezni, narancs-hátteresíteni!

Imigyen minta néktek:

Mi is emelkedett?

Szeptember

Október

Számlavezetés díja

299 Ft

665 Ft

4 (kötelező járulék és szja) átutalás díja

1340 Ft

2980 Ft

Összesen

1693 Ft

3645 Ft

Rezsiemelkedés: 215,3%

Hallom, olvasom, több tízezer kisvállalkozó szünetelteti, vagy fejezi be tevékenységét idén, mivel sok kereskedőnek a pénztárgépátállás magas költsége végleg betette a kaput. Hiába, Kormányunk és NAV-unk rettenthetetlen!

Akikre lecsap a NAV

Kedves, egyedül élő, de meghalt testvérének gyerekeit támogató nyugdíjas ismerőssel telefonoztam még december elején. Az asszony egy vidéki város üzletházának nem túl frekventált részén alkalmilag, nyugdíj-kiegészítésként, saját készítésű kézműves termékeket árusított az adventi időszakban. Eközben csapott le rá a NAV. Kiderült, érvénytelen (mert többéves) számlatömbből adott számlát. Lássuk be, a NAV elszánt, meg is van munkája gyümölcse (alibi létéhez): horgára akadnak a nyugdíjas kézműves-adventi árusok! Végül is marha nagy a társadalmi veszélyessége az 5 éves számlatömbbel garázdálkodó nyugdíjas adventi kézműves árusoknak. Pláne, hogy vásáron max. nyugtát adnak. A piacon a krumpli mellé semmit. Most erőteljesen kiverem a fejemből az 1000 milliárdos ÁFA-csalásvád akusztikáját.

Itt mindenkit boldog, röfögni tanuló közmunkás létre akarnak inspirálni, vagy mi? Mégis miből fizetik majd a közszolgákat és közmunkásokat? A bezárt kiskereskedőktől be nem szedett adókból és járulékokból, vagy a kereket oldó bankoktól be nem szedett sarcból?

Új év jön, rezsi- és szómágiát, s egyúttal választást is hoz. Választani, mi közt? És egyáltalán, hol élünk? – tesszük fel a kérdést a napi abszurdok hallatán. Magyar Bálint a „helymeghatározást” abszolút közérthetően tőmondatokban és részletes tanulmányban is remekül abszolválta. Ki innen! És erre, erre! – kiabál és mutogat. Talán az a baj, hogy nem keretezte és narancsosította be a hátteret?, mert szinte mindenki menetel tovább az ellenkező irányba! Van itt valaki, aki nem süket, nem tehetetlen és nem ellendrukker? Halló!!!

Senki. 

Mindenesetre kiteszem a figyelmeztető táblát: