Esély a felejtés
Életünk megannyi kegyetlen kényszerei, bizarr vargabetűi hozták a felejteni, vagy meghalni kérdését. Aki nem felejt az a halál fia. Ezért utálunk felejteni. Ezzel szemben Hildegunn, a norvég lány azt mondja; felejteni és élni. Aki tud felejteni azé az élet. Ő szeret felejteni.
4K! balra
Ilyen helyen még sosem jártam. Ott voltam egy párt születésénél, most azt gondolom, ez az egyik legjobb dolog ami történt velem mostanában. Körülbelül egy éve lehetett, amikor teljesen kétségbeesve körülnéztem, hogy nekem kell egy párt, és nem láttam egyet sem, amelyiket jó szívvel magaménak mondhattam volna. Akikről azt látom, el tudnak indulni valami teljesen...
Egy őrület felé tartó elme Világ(a) Ma
Mindenkit megnyugtatok, hogy írásom nem szubjektív nyavalygás lesz, de annyit el kell árulnom magamról, hogy különböző sorscsapások túlélése érdekében magamba fordultam, beszűkültem, leépültem, nem érdekelnek a világ játékai. Mindennek az, az előnye, hogy az életem során a világ megismert dolgait egy nagyon leegyszerűsített masszává sűrítettem, amely csupán az általam vélt lényeget tartalmazza. Ennek a masszának...
Csak egy gombnyomás
Most, hogy mindenütt arról lehet olvasni, késik az októberben felvett népszámlálási adatok feldolgozása, és a végleges eredmények közzététele is átcsúszik a jövő évre, egyre többen teszik föl (ismét) a kérdést: miért kell egyáltalán népszámlálás? Ott vannak a különböző nyilvántartások, csak egy gombnyomás, és máris mindent meg lehet tudni rólunk.
Heliogravür vagy amit akartok
Olyasmi ez egy kicsit, mintha a Szigetre három napra elszerződött U2-t a harmadik napon még felléptetnénk a Mezőszentkereszti Falunapon is.
Feltámadunk
Pótkolbász, avagy szurrogátum delikátesz (WSSZ előadásán jártam) Bizonyos tekintetben* jól tettem, hogy elolvastam az előadás előtti napokban Hamvas Béla elbeszélését, sokat segített. Bátran vágtam bele, bár mindenki óvott nem jó a darab, sok a filozófia, és egyébként is alig van nézője. Érdekelni kezdett, mi vele a baj. A leírás szűkszavú, tisztelgés Hamvas életműve előtt. Kritikákat...
Kilátás a Naprendszerre
Hetek óta minden napnyugta után kizarándokolok a teraszra, és gyönyörködöm ahogy a Vénusz körbe táncolja a Jupitert. Minden nap más és más, eddig közeledtek egymáshoz, most éppen távolodnak, de szépségüknek ez mit sem árt. Tegnap aztán meghívást kaptam a közeli csillagdába, nézzük meg közelebbről is őket. Mindig meglep mennyire gyönyörű a kertje, micsoda nyugalom árad...
Üres tányérból a semmi
Üres tányérból a semmi: Bibliothéque Pascal avagy Kelet-Európa. A balta az elbaltázott életünk miatt.
Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!
Attól tartok, hogy ez a vezetők megtiszteltetése iránti makacs és leküzdhetetlen inger, amely a honlapokra szórja a magyar polgármestereket, és olyan félnótás, semmitmondó szövegeket biggyeszt a polgármesteri köszöntőnek mondott szerencsétlenségekbe, mint, hogy “A pécsiek büszkék városukra és az vagyok én is” – ez még mindig a félfeudális lelkületünk lenyomata.
Legutóbbi kommentek