Most, hogy mindenütt arról lehet olvasni, késik az októberben felvett népszámlálási adatok feldolgozása, és a végleges eredmények közzététele is átcsúszik a jövő évre, egyre többen teszik föl (ismét) a kérdést: miért kell egyáltalán népszámlálás? Ott vannak a különböző nyilvántartások, csak egy gombnyomás, és máris mindent meg lehet tudni rólunk.        

Mert teneked semmise jó, énekelte Ullmann Zsuzsa meg a Cabaret valamikor a kilencvenes évek elején. aztán sokáig hallani sem lehetett róluk, de mostanában mintha újra divatba jönnének némely nótáik. Valószínűleg azért jutott eszembe nekem is pont ez, a kevésbé szeretettek közé tartozó citromos, mert az elmúlt hetekben-hónapokban többször is találkoztam vele, pedig hát a szöveg sem stimmel igazán, át kéne írnom, valahogy így: ami neked tetszik, nem tetszik az másnak. Ám ez már egy másik nóta lenne…
Merthogy jól ismerem azoknak a véleményét is, akik miatt most már második alkalommal nem szerepelt név a népszámlálási kérdőíveken. (Nem is tudom, létezik-e rajtunk kívül még valahol “anonim” népszámlálás. Az angolok nevet, telefonszámot, aláírást kérnek. Bulgáriában a mi szépemlékű személyi számunknak megfelelő személyi azonosítóval lehetett bejelentkezni a cenzus internetes adatszolgáltatói felületére, és ennek a személyi azonosítónak az  alapján állapították meg, kik azok, akiket a számlálóbiztosoknak személyesen fel kell keresniük, mert a rendelkezésre álló időben interneten nem szolgáltattak adatot.) Aki a “beazonosíthatóság” ellen harcol, vajon egyetértene azzal, hogy a róla szóló, a népességnyilvántartónál, az OEP-nél, a nyugdíjbiztósítónál és még ki tudja, hány helyen tárolt, különböző tartalmú információkat – csak egy gombnyomással – összekapcsolják?

Európában egyre több ország használja fel a rendelkezésére álló regisztereket a népszámláláshoz. Az északi országok kizárólag a nyilvántartásaikból “nyerik ki” az adatokat, és hozzájuk csatlakozott 2011-ben nyugati szomszédunk, Ausztria is. Azok az országok, amelyeket világoskékkel jelöl a térkép, a regiszterekből származó alapadatok mellett a lakosság egy reprezentatív részétől – kérdőíves kikérdezéssel – kiegészítő adatokat is begyűjtenek. Hogy kell-e, és milyen tartalmú kiegészítő kérdőív, azt nyilván az dönti el, milyen adatok találhatók meg a nyilvántartásokban. Ha a népszámlálás csak arra kellene, hogy megtudjuk, mennyien vagyunk, mi is nyugodtan támaszkodhatnánk a népességnyilvántartásunkra, lehet, pontosabban tudnánk meg belőle, hányan is élünk ebben az országban, mint a népszámlálásból. Csak hát a népszámlálás egyrészt nem egyszerűen a népesség számbavétele, másrészt hiába pontos a népességnyilvántartás országosan, ha területenként nem az. 2001-ben az derült ki a népszámlálási adatokból, hogy nagyjából félmillióan nem ott laknak, mint ahol be vannak jelentkezve. Az egyes településeknek pedig legalább annyira fontos tudniuk, hogy hányan vásárolnak nap mint nap az üzletekben, hányan veszik igénybe a közszolgáltatásokat, hány iskolaköteles korú és hány segítségre szoruló időskorú él a területükön, mint hogy hány bejelentett lakosuk van.
Egy biztos: ma Magyarországon nincs olyan nyilvántartás, amelyből megtudhatnánk például azt, hogy az egyedülálló nyugdíjasok milyen lakáskörülmények között élnek; hány gyerek él azokban a családokban, ahol nincs egyetlen kereső sem; mennyien vannak azok, akik olyan munkaterületen dolgoznak (vagy dolgoztak, amíg aktívak voltak), ami köszönő viszonyban sincs a végzettségükkel; a községekben vagy a városokban gyakoribb-e az élettársi kapcsolat; hányan veszik igénybe napi rendszerességgel iskolába vagy munkábajáráshoz, mondjuk,  a Vésztő-Gyoma vasútvonalon közlekedő vonatokat – és sorolhatnám a végtelenségig. Az információk egy része persze megtalálható a különböző adatbázisokban, de nálunk egyelőre ezek összekapcsolására sincs jogi lehetőség, más információk pedig egész egyszerűen hiányoznak. A komoly hagyományokkal rendelkező, nemzetközileg is elismert háztartás- és családstatisztikánkat például hatalmas veszteség érné, ha csak nyilvántartásokra támaszkodhatna.
A jövő mindenképpen a regiszter-alapú népszámlálás, kiegészítő reprezentatív adatfelvétellel kombinálva. Hogy aztán ez a jövő mikor jön el…

Ajánlok olvasnivalót.
A térképet a finn statisztikusoktól loptam.