Komputeremberek - majd a Facebookon
Dr. Almási Kitti esszéje, amely az Elmagányosodás a párkapcsolatban címet viseli, pontos képet rajzol a korról, amelyben élünk. Ő persze csupán a párkapcsolatokról akar okos megfigyeléseket megosztani olvasóival, de az olyan megállapításokból, melyek szerint például a párkapcsolati problémákkal küszködőknek immár egyharmada összefüggésbe hozható az internettel – máris komoly társadalmi korképet kapunk.
Írásában így vall egy komputer feleség:
”Ott ülök, mint egy rakás szerencsétlenség, várom, főztem neki, ő meg a monitort bámulja, és azt mondja, hogy mindjárt jövök, egyetek nyugodtan, ezt még gyorsan befejezem!”
Tegye a kezét a szívére, aki még nem követett el hasonló otrombaságot és jelentkezzen! (Sajnos, magam sem lehetek a jelentkezők között.)
De mi lehet a titka annak, hogy a férfiak és a nők egyaránt az internet, különösen a Facebook fogságába esnek?
A szakember véleménye szerint a csapdát a Facebookon vagy más közösségi platformon könnyen megszerezhető pozitív visszajelzés jelenti.
Elég feltenni a Facebookra, hogy futni volt valaki, s máris jönnek a lájkok. Nincs semmi a világon, amiért ilyen könnyen és ilyen gyorsan megkapnák a pozitív visszajelzést, az emberi szükségletként jelentkező “simogatást”.
Eltűnődöm: ilyen szempontból a blog sokak számára “hátrányos helyzetbe” kerülhet, hiszen egy blog bejegyzésben általában mégiscsak valamilyen produktumot, gondolatot, tudást kell egy funkció mögé állítani, vagyis a blog műfaji sajátosságai aligha teszik lehetővé, hogy a futni voltam bejegyzésre záporozzanak a hozzászólások, a hú apám, király vagy tartalmú dicséretek.
Persze mindez általánosságban igaz. Láttam én már a Facebookon is rendszeresen jelentkező, kitűnő, elgondolkoztató “posztolót”. Vagyis a Facebook nem feltétlenül alacsonyabb rendű, mint a blog, de hogy másmilyen – az bizonyos.
***
Hivatkozott mű: Párkapcsolat klinika; Kulcslyuk Kiadó, Budapest, 2011
***
Kapcsolódó blog bejegyzések:
Átverős facebook hirdetés: a like, a tetszik a lényeg
A blog világának változásairól
Csak a hozzászólásokkal együtt tudhatunk meg valamennyit a blog műfajáról!
Szentendre: a Public Art-tól a Public Marketing-ig
Trackback link
http://vilagma.hu/e-vilag/komputeremberek-facebook-es-blog/trackback/
11 komment
indiáner says:
aug 24, 2012
A blog nem tud komplex kapcsolattartási lehetőséget biztosítani rokonok, barátok, távoli ismerősök, munkatársak között, csak a közös érdeklődés köré szerveződik. A Facebookon a széleskörű kapcsolattartás (vagy annak az illúziója) működik, de működhet a blogtípusú is. Tehát elvileg többet nyújthat mint a blog önmagában.
Na most hogy a facebook vagy a focimeccs vagy a munka miatt hűl ki a leves, már oly mindegy. Valami mindig van.
Luczifer says:
aug 24, 2012
Ha jól emlékszem a szerelem miatt is kihűlhet az a leves. Legalábbis az én időmben erre volt példa. Mesélték.
A facebook üzenetek jelentős része falvédős simogatás; giccs. Engem kifejezetten szórakoztat, amikor valaki reggel szép napot kíván, délben szerencséset, este pedig jó éjt puszit küld. Többre még a büdös életben nem telt tőle, de ontja a „szeretetet” és kapja – értsd lájkolják. És közben hűl a leves. Ami egy elutasított szeretet ajánlat. A használhatóságát most ne feszegessük.
A blogvilágban ez szerényebb mértékben, de jelen van, és ha jelen van, akkor gyakran tekintélyes olvasótábor szerveződik köré. De hát ilyen az élet, ott a szeretetigény és jönnek rá a szimpla giccs-gesztusok, amiért jár valami szeretet pótlék.
Bognár László says:
aug 24, 2012
Nem mindegy, hogy a leves mi miatt hűl ki!
Történetesen már tudjuk, hogy a kihűlő levesek egyharmada (látszólag) az internet miatt hűl ki. Lehet, hogy régen a foci vagy más miatt csökkent a húsleves hőmérséklete, de most már az internet miatt – és azt is tudjuk, hogy e mögött a kapcsolatok “elengedésének”, látszatosra cserélésének folyamata áll. Megyünk a könnyebb ellenállás irányába…
Egyébként gyanítom, hogy nem csak globális felmelegedés, hanem globális kihűlés is jellemzi glóbuszunkat – utóbbit a (pár)kapcsolatokra értve.
(Attól tartok viszont, hogy a jelenséget majd olyan kőkorszaki figurák fogják “meglovagolni”, mint a mosolytalan Harrach Péter és párttársai.)
Az internetes megjelenésnek egyetlen állandó eleme van: a változás.
E mellett igazad van: más-más funkciók jellemzik a formákat. Ami biztosan állítható, az a gyorsulás!
indiáner says:
aug 24, 2012
Kíváncsi vagyok, mi jön a Facebook után!?
Kálmán says:
aug 24, 2012
http://www.funnynator.com/2012/01/julian-assange-v-mark-zuckerberg.html
Vera says:
aug 24, 2012
Nekem az a gyanúm, hogy ha egy párkapcsolat ki akar hűlni, az kihűl. Ami meg fel akar melegedni, az felmelegszik. Én inkább okozatnak, mint oknak gondolom a fokozott internetes aktivitást, pótléknak valami helyett, ami már addig is hiányzott, de most valahol utat talál magának.
Hogy az eredmény sokszor giccs, az nem vitás, de van, hogy értékkel bír a teljesítmény. Elég ritkán, de van.
Nem gondolom, hogy a Facebookot vagy az internetet el kellene átkozni. Legyünk türelemmel. A Facebook az esetek többségében nem okoz tartós függést. A többség mégiscsak egészséges ember, előbb-utóbb mindenki visszatér a valós simogatásokhoz, és eszi a levest … hidegen. 😉
myrtille says:
aug 24, 2012
Mint mindenben, az egyensúly a lényeg. A leves forrón sem jó, némelyik pedig csak hidegen finom.
Gyakorlatilag a mindennapjaimat számítógépek között töltöm, nincs menekvés, ez a munkám. A háttérben ott az fb.
A családom szanaszét él a világban, ezért a kapcsolatot ott tartjuk. Eleinte blogunk volt, most pedig fb oldalunk. Jóéjt és jóreggelt sosem kívánunk egymásnak, és üzenetért sem könyörgünk mert unatkozunk, de ha valamit meg kell beszélni, vagy olyasmi történik velünk amit tudatni akarunk egymással, arra tökéletes. Helytől független egymáshozférésnek hívom. Hogy a földre szálljunk egy közös vacsorához, vagy csak egy közös sörözéshez, annak a valószínűsége éves szinten nulla. Marad ez.
Bognár László says:
aug 25, 2012
1.) Minden kedves hozzászóló vegye úgy, hogy tőlem most kapott egy lájkot!
2.) Ugye én is úgy vehetem, hogy van egy lájkom?!
3.) Aki olvasta a bejegyzést, de nem szólt hozzá, az csak fél lájkot kap.
4.) Aki nem olvasta ezt a bejegyzést az ne számítson lájkra.
5.) A Facebookról jövök, ahol egy kedves nő azt kérdezte tőlem a hirdetésében, hogy érzékeny-e a makkom, s nem veszítettem-e a fürgeségemből. Ő sem kap lájkot, mert bedőlt a rágalmaknak!
6.) Myrtille családja esetében 100%-ig telitalálat a Facebook, feltéve, hogy neki nem teszik fel ezt a makkos kérdést a Zuckerberg-marketinges-fiúk.
7.) Most futni megyek…
indiáner says:
aug 25, 2012
Orbitális lájk a futásért! Ha bicajozol is, kapsz egy ortodox kólát!
indiáner says:
aug 25, 2012
Ja, és jön az ősz, jön a makkszezon. Talán egy szvettert akartak rásózni a makkodra.
Bognár László says:
aug 26, 2012
A makk-szvetter tényleg az ősz meglepetés terméke lehet, amit majd büszkén hord boldog-boldogtalan. Hogy a reklám-automata kinek ajánlja és kinek nem, ez is az ősz egyik izgalmas kérdése lehet. Ugyanakkor egyes állítások szerint a facebook hirdetések 80 százalékára gép kattint, tehát a hirdetések rendszere a Facebookon még nem teljesen átlátható.
Ám a lájkolás fogalma minden bizonnyal tovább hódit majd, akár makk-szvettert hord a lájkoló, akár nem hord.