Az Európától való fájdalmas eltávolodás korában „paranormális” jelenségnek tűnik a Metro(pol) újságban, a Budapest Music Center (BMC) megnyitásáról megjelent hír. „Paranormális” a jelenség azért is, mert az épületavatók, a kultúrával nem szoros szimbiózisban élő figurák, Orbán Viktor és Tarlós István voltak. A 2,5 milliárd forintos magánberuházás egy 2006-os EU-s támogatás 500 millió forintos kormányzati kipótolásával került tető alá. A támogatást erősen helyeseljük. De lépjünk is ki hamar a mérgezett közéleti levegőből, s nézzük meg közelebbről a BMC-t, érdemes!

Gőz László 1996-ban alapította a Budapest Music Centert (BMC). Az alapító: harsonás, jazz muzsikus, zeneakadémiai tanár, hanglemezkiadó, koncert- és rendezvényszervező, ez utóbbi tevékenységének sorában szerepel a Budapesti Jazz Fesztivál, a Kurtág-fesztivál, de a Nemzeti Vágta szervezése is. A BMC-vel „elsődleges célja egy olyan zenei információs központ kialakítása volt, amely összegyűjti és nemzetközi viszonylatban is hozzáférhetővé teszi a magyar klasszikus és jazz zenészek, valamint a magyar kortárs zenedarabok adatait. Az információs központ folyamatosan bővülő internetes zenei adatbázisaiban jelenleg 3000 művész és 10500 zenemű adatai szerepelnek, és ingyen látogatható zenei könyvtára mintegy 90 ezer könyvet, kottát, hanglemezt számlál.” (Forrás: http://info.bmc.hu/rolunk/)

Az újonnan nyílt központ egy régi bérház átépítésével született, s helyet kapott benne egy 150 fős jazz klub-étterem, egy 350 fős koncertterem, öltözők, stúdiók, az ingyenes kölcsönzési lehetőséget biztosító könyvtár és a Nemzetközi Eötvös Intézet (Eötvös Péter kurzusintézete) is. Az épület Gőz László lányának, Gőz Dorottyának a diplomamunkája.

A 10 évig havi tízmilliós törlesztést igénylő – lényegében családi – vállalkozás jazz, klasszikus, kortárs zene, népzene, képzőművészeti kiállítás és zenés színházi produkciók befogadását tervezi. A ház működési és programköltsége havonta közel 20 millió forintot tesz ki, ami évente 350-400 millió forint megtermelését feltételezi, hogy működése ne kerüljön veszélybe. Gőz László multinacionális cégeknek biztosított rendezvényszervezés bevételeivel és állami segítséggel is kalkulál az életben maradáshoz.

Pénteken este a jazzklubban valamivel 7 óra előtt első vendégekként telepedtünk a kétszintes Opus Jazz Club alsó, színpaddal egy szinten lévő alsó szintjének egyik asztalához. (Fogas beszerzését még elvárjuk a megfelelő komfortérzethez. Télikabát a széktámlára? Khm.) Az utca szinten jelenleg Bácsay Péter festőművész muzsikusokat ábrázoló festménykiállításának műtárgyaival körbevéve üldögélhetnek a vendégek. A tér a Müpa kistestvérének benyomását kelti fa(hatású?) falborítójával, falíveivel, atmoszférájával. Magyarország első fine burger lelőhelye az étterem – hirdeti a falirat felirata, de van itt desszert és forrócsoki is. Lassan, de megérkeztek a vendégek a 8 órakor kezdődő, a X. Budapest Jazz Fesztivál: Balogh Kálmán  – Kovács Ferenc – Ernst Reijseger – Harmen Fraanje programjára. A zenészek a jazz és népzenei (világzenei) motívumok ámulatba ejtő kompozíciójával nyűgözték le közönségüket.

 

A virtuóz muzsikusoknak a különböző stílusok nem akadályt, inkább inspirációt jelentenek. Előadásukban a legnagyobb természetességgel fonódnak egymásba a nemcsak magyar népzenei és jazz elemek. A vendégzenészként érkezett Ernst Reijseger holland csellista és zeneszerző csellójával előadott magánszáma, színpadi játéka tovább gazdagította az egyébként is erős zenei produkciót. Ez a fickó olyan intenzitással csapott a cselló húrjaiba, hogy meggyőződésünkké vált: ha karnyújtásnyi közelségbe van a hangszere, Ernst Reijseger sosem lehet magányos vagy mísz, csak boldog és átszellemült. Irigyeljük. A másik vendégzenész Harmen Fraanje nagyvárosi, simogató-lágy zongorajátéka is meglepően harmonikus, jó elegyet alkot a cimbalom muzsikával.

A BMC a következő hetekben a Tavaszi Fesztivál programjainak is helyszíne lesz. Nagyon reméljük, hogy a vállalkozás sikerrel jár és igényes zenei programjai miatt sokunk törzshelyévé válik.

Ajánlott cikkek, videóinterjúk: