2012-ben 2751 gyerekkel több született, mint korábban – büszkélkedett miniszterelnökünk – a kisbabáknak kedvük támadt megszületni, ők már tudnak valamit. Jön a tavasz. A szűkmarkú jelennél nagyvonalúbb jövő. Oh be szép! Életünk túllép az európai válságon s telve van reménnyel. Oh a szárnyaló realizmus. A csecsemők észrevették a magyar gazdaság változását, akkor lehet, hogy a felnőttek is. … S jönni fog a következő húsz év; megszüntetjük Magyarország energia függését, mindenkit kisegítünk a devizaadósságból, megállítjuk a népesség fogyását, mindenki talál itthon munkát, a harminc legversenyképesebb országok közé katapultáljuk magunkat, a magyar ipart összeépítjük a némettel, tízezer exportáló, versenyképes középvállalatot fogunk felépíteni, tizenöt-húsz regionális magyar multi ad majd erőt a magyar gazdaság globális terjeszkedéséhez, csökken az adósság, nő az innováció … kultúrnemzet leszünk, világnemzet leszünk, a magyar családok életszínvonala meghaladja az európai átlagot …
Az előkép: 1961. az SZKP 22. kongresszusa. N. Sz. Hruscsov mélyrehatóan elemzi a beszámolási időszak kül- és belpolitikai, a párt életével kapcsolatos kérdéseket. Feltár és elítél. A kongresszus tevékenységének középpontjában a kommunizmus építésének új, tudományosan megalapozott programja áll. Cél, hogy 1980-ig elérjék, illetve meghaladják a legfejlettebb kapitalista államok, az USA termelési színvonalát, megteremtsék kommunizmus anyagi és technikai alapjait. A programot a kongresszus egyhangúan elfogadta.
Ciklusok és sorsok.
Kezdjük a modern piacgazdaságok fejlődésével, azzal, amit Hruscsov és Matolcsy is tudott, a húszas években alkotó – majd 1938-ban ebbe belehaló – Kondratyevvel. Az ő nevéhez fűződik annak a felfedezése, hogy a gazdaság fejlődését alapozó átfogó rendszerek – például a mezőgazdaság és az ipar, vagy az iparon belül az egyes iparágak, később a szolgáltatások, az oktatás – beruházási részesedései generálják a siker/kudarc ciklusait. Kondratyev szerint a ciklusok motorja a beruházásokat hajtó innovációs verseny, és egy-egy szakasz hossza pedig maguknak az újításoknak az életgörbéjétől, kifutásaitól függ. Nyilvánvaló, ha léteznek ilyen ciklusok – és tapasztalat, hogy léteznek – akkor az egyes nemzetgazdaságok sikerét az innovációs láncban betöltött pozíciók határozza meg. Aki kimarad, az lemarad. A trend nem elhatározás kérdése, a trendforduló nem elhatározás kérdése. Erről szól a kapitalizmus.
Nézzük a pályákat. Az első ív ipari forradalommal (1. ciklus) indul. A főszereplő a gőzgép. Az innováció területe a textilipar. A gazdaság sikerét az e területen megvalósult beruházások adták. Aki itt lépet, annak versenyelőnye lett. Aki nem, az lemaradt. Ez nagyjából a XIX. század negyvenes évekig tartott. Ezt követte (2. ciklus) a szintén gőzenergiára alapozott vasút fejlesztések, vasútépítési korszak, ami méhében hordta a következőt (3. ciklus) az acél, a nehézipar, és a villamos energia idejét. A XX. század elejét az olajipar és az autógyártás, + a tömegtermelés pörgette. (4. ciklus) A század végének nagy fellendülését azok élvezhették(5. ciklus), akik jókor, jó helyen és jól(!) az informatikába, illetve a telekommunikáció ruháztak be.
Sorsok és sorskovácsok I.
Hruscsov úgy gondolta, hogy mindezt a Szu tervgazdasága megkerülheti, mert túl van a „tervszerűség az üzemen belül, anarchia az üzemen kívül” kapitalista állapotán. Kiegyenesítjük a kanyarokat és előzünk! Mi tudjuk! A sikert garantáló tudomány a kezünkben! Az eredmény közismert.
Sorsok és sorskovácsok II.
És akkor hazai vizekre! Nem kell ahhoz nagy gazdaságtörténésznek lenni, hogy szomorúan megállapítsuk a XIX-XX. század egy-két évtizedét leszámítva a magyar gazdaság nem mozgott együtt a sikeres innovációs hullámokkal. Integráció helyett álmodott egy nagyot a kanyarkiegyenesítésről, előzött, majd …, majd nyalogatta a sebeit. Ez volt a mi sorsunk, amit a mi tudós újítóink nekünk kovácsoltak. Álmodás, kanyarkiegyenesítés, előzés, … Most, amikor a kapitalizmus a trendfordulóját / válságát éli, amikor készül a következő 50-60 év trendje, nálunk 0 a beruházás, 0 az innováció, 0 a képzés. A voluntarista képzelgők pedig teljes gőzzel vetítenek. Sikereket! Győzelmeket! Csinálják a trendünket! Lásd fent. Amit látva a nézők – a minap megszületett bébik anyukái és az apukái – fogják magukat s világgá mennek. A velük tartó gyerekek pedig a feltételezésekkel ellentétben nem a Matolcsy mozit látják, hanem azt, ami majd Grazban, Londonban, Stuttgartban, valahol vár rájuk.
Trackback link
http://vilagma.hu/hatalom/az-%e2%80%9eorban-bebik-mint-latok/trackback/
1 komment
Kálmán says:
feb 23, 2013
Szálinger Balázs: Korrupció
„Ennek most eredményének kell lenni,
Fiúk, mondom, most ne a kocsival,
Négyzetméterrel foglalkozzatok,
A szerződés most a legfontosabb.
Ha három-négy éven belül se lesz
Eredmény, ismertek, engemet megtaláltok.
Bármi panaszotok van, jelezzétek
A szokásos csatornákon. Ha kértek
Számlát, összesítsétek, de ne a
Belső gépen. Nézzétek, ez a pénz,
Amit fogok szerezni, az amúgy is
Mind az elszerzésre lett kitalálva.
Hálistennek egészségem rendben van.
Sose kellett szaros munkát csinálnom.
Veletek voltak a bajban, s tudjátok,
Hogy most is viszlek titeket magammal,
Ezért találkoztunk ma. Legyetek
Büszkék arra, hogy énvelem dolgoztok,
Én is büszke vagyok rátok, tudjátok.
Minisztériummal forró a drót.
Hogyha valaki azzal jön hozzám, hogy
Adjak számlát, új számlát, arra ott van
A másik telefon, és én meglátom,
Hogy mit tudunk csinálni. Jegyezzétek
Meg, hogy nem hatvan-hetven-nyolcvanat
Fogunk keresni, és hogyha igen:
Nem forintban, nem szarban és nem húgyban.
Gyerekek, kaptunk egy lehetőséget,
Nem tudom egyszerűbben mondani.
Csak figyeljetek rám, és lényegében
Ennyit tudok most mondani. Itt hosszú
Ismeretségek működnek az ügy
Mögött, mindenki jön mindenkinek
Eggyel. Én azt hiszem, érdemleges
Találkozás ez a mai. És hajrá.”