Most jelentek meg magyarul Tocqueville visszaemlékezései az 1948-49 es évről. Nem szűkölködött ez az időszak eseményekben, s Tocqueville, akit a politika éltetett, ekkor élt igazán. Ki nem állhatta a szocialistákat, megvetette a rebelliót, de imádta a szabadságot. Louis Bonaparte egyik kormányában pár hónapra tisztséget vállalt. Éppen akkor lett belőle külügy- miniszter, amikor a magyar szabadságharc a nadirhoz érkezett. Miklós cár csapatai eltaposták a magyar szabadságharcot, Kossuth a törökökhöz futott, s Miklós Kossuth (meg a lengyelek) fejét követelte. Tocqueville ki nem állhatta Kossuthot, de ímmel-ámmal partnere volt az angoloknak a Kossuth-ot Isztanbulból kimenekítő akcióban, ami nélkül a törökök visszaadták volna a menekültet üldözőinek. Tocqueville pszichológus volt első sorban. Portréja, melyet Louis Bonaparte-ről készített, egy élvezethajhász, hataloméhes és hatalomittas férfit mutat, aki bátor, de nem okos, s mágnesként vonz maga köré mindenkit, aki ostoba és aljas. Bonaparte tőkéje a nagybátyja, sikerének titka a megelőző rezsim kudarca. Marx is ír Louis-ról, de az ő szeme nem látja az embert, csak azokat a társadalmi erőket, melyek mozgatják. Marx szerint a „kis” Bonaparte a parasztok elnöke, majd császára lett, akiknek a „nagy” Bonaparte hozta el a nagyságot, méltóságot és a tulajdont. A két szemszög együtt érdekes.
Trackback link
http://vilagma.hu/hatalom/tocqueville-marx/trackback/
3 komment
Luczifer says:
márc 14, 2012
A két úr valószínűleg egyetértett volna korunk egyik különös újításának, a fülkeforradalom aggályos voltának hangsúlyozásában. Találtak volna méltó jelzőket, lettek volna frappáns elemzések. De a poszt nem ragad a múltban, vagy a mában, hanem a holnaphoz keresi az utat. Ezért javasolja a két nézőpont egyidejű érvényesítését. És ez a javaslat különösen azoknak szól, akik át akarnak lépni a mostanság bevezetésre került, aggályosnak tartott képleten. Nekik kell ez a két nézőpont. A szerkezet és a lélek egysége. Másképp nem megy. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy azok, akik létrehozták a ma viszonyait kiválóan alkalmazzák e két szempontrendszer egyidejű érvényesítését. Ebben áll a sikerük; a lúzer struktúra és benne a lúzer lélek egységének a megteremtésében. A konkurencia feladata egy versenyképes, siker orientált struktúra és benne a versenyképes sikerorientált lélek összerendezése.
Kálmán says:
márc 14, 2012
“egy élvezethajhász, hataloméhes és hatalomittas férfit mutat, aki bátor, de nem okos, s mágnesként vonz maga köré mindenkit, aki ostoba és aljas”
Lelki szemeim előtt már meg is jelent korunk emblematikus ikonja, a fenti jellemzés prototípusa, a “zemberek” példaképe, a rendszer hűséges és szorgos építőmunkása, Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos, aki nemrég államtitkárrá avanzsált.
NER életpálya modell, a minőség (fülke) forradalma.
Kálmán says:
márc 14, 2012
Csak annyit még az érvényesüléshez, hogy aki azt nem tud manapság, az annyit is ér! – ahogy ezt egy másik NER hero nagyon pontosan világossá is tette.
A rendszer működik, a hiba az ön készülékében van!