Nincs mit vitatkozni azon, hogy a fejlécében változatlanul 1949-et hordozó, szellemiségében azonban radikálisan megváltozott, nyelvében avítt alkotmányt meg kellett változtatni. Az sem kétséges, hogy a rendszerváltás két évtizede a társadalmi igazságosság szempontjából nézve kudarctörténet, s a létrejött intézmények valamint a korábbról megmaradtak javarészt alapvető működési zavarokkal küszködtek. A lavórból ki kellett önteni a vizet, 2010 óta ki is öntötték. A vízzel azonban a gyerek is odalett, s most itt állunk egy minden korábbinál értelmetlenebb, aljasabb és ostobább szerkezettel, melynek alapja részben az őrület, részben az ostobaság. Az őrület az ideológia, miszerint vissza lehet hozni az 1920-as ellenforradalmi eszméket, melyek kiindulópontja a nemzeti sértettség és egy képtelen, mert faji módon felfogott kereszténység volt. Az ostobaság a poroszból orosszá torzult elgondolás, miszerint lehetséges egyetlen mindentudó vezető, aki az államot egy szakácsnő józanságával működtetve népének folyamatosan emelkedő jólétet tud biztosítani. Az ellenforradalom kitörésétől számított harmadik évben látható, hogy mindkét kiindulópont megbukott. Európa 2010-ben nem viseli el az 1920-as eszméket, nem tud mit kezdeni azokkal, akik összekeverik a jogot a nemzeti ideológiával, közjóról, erkölcsről, nemzeti hitvallásról papolnak, miközben a legdurvább módon semmibe veszik saját elveiket, megtűrik a csalókat, a hazugokat, a tolvajokat a maguk soraiban. „Jó kormányzást” mondanak, s amatőr, hibát-hibára halmozó produkciót mutatnak be, mely a bennük vakon hívő szekta tagjait leszámítva senki számára nem jelent méltó, biztonságos alternatívát. A csaló államelnök lemondatása körüli szomorú cirkusz bebizonyította, hogy mennyire semmit-tudó a magát mindent-tudónak tartó központ, milyen mértékben képtelen a valóság tudomásul vételére.
A facebookon
Hirdetések politikusoknak
Friss posztok
Mozgóképek
A V i l á g Ma ajánja
Hangképek
Szerzők
Balla D. Károly BDK BLOG
Bognár László BLOG
Csepeli György honlap
Myrtille myrtille kertje
Indiáner
KapitányG (K)útkereső blog
Langer Lajos Luczifer-bazár blog
Vera Woon
Kapcsolat
Moderáció
Trackback link
http://vilagma.hu/hatalom/vegzetes-tevedes/trackback/
13 komment
Luczifer says:
ápr 4, 2012
Nem tudják, de teszik – mondta Marx, azokra a történelmi szituációkra, amikor a szerkezet dönt az ábrándos szereplők helyett. Értsd, a szerkezet irányítja a tudatlan szereplőit. Azzal, hogy a rendszerváltás csak az intézményekhez nyúlt és a társadalmi szerkezetet magára hagyta, hagyta leamortizálódni, létrejött egy olyan konstelláció, ami a jelzett marxi tézisnek adott utat.
Az új világban létrejött egy halom új intézmény, amiben a régi társadalom élte a maga régi életét. Ez alatt a létező szocializmusunk valós tartalmát értem, amit nem a fennen hangoztatott közösségi izék, hanem éppen ellenkezőleg a negatív modernizáció teremtette üres individualizmus, a közösségek hiánya, a magára maradt kiszolgáltatott ember jellemzett. (Hankiss) Ez a társadalom, ez az ember került abba a helyzetbe, hogy azt hitte valami újban lesz része, közben alkotóképtelen fogyatékosságával éppen maga teremtette meg a régi világok rontott mutációit. Ilyen-olyan maskarában. Fájdalmas, de be kell látni, öntelt, talmi sikerekre büszke emberünk – ilyen-olyan maskarában – trükközni, túlélni, szépeket mondani, sértegetni és megsértődni tudott, de új társadalmat építeni nem. Most e fogyatékos sereg meglehetősen hitvány maradéka lebontja azt a keveset, ami még maradt. És ez a kisebbik baj, nagyobb az, hogy jártányi erejében még felhúz egy gnóm valamit, amire ráfogja, hogy ez a haza tessék szeretni.
Kálmán says:
ápr 4, 2012
Magyarország tragédiája:
http://ujszo.com/online/velemeny-es-hatter/2011/10/23/magyarorszag-tragediaja
Nem látják, hogy ennek, ami most van, annak semmi köze az Antall-i (nem MFD!)értelemben vett (“európai egységben hívő, nemzeti elkötelezettségű liberális kereszténydemokrata”) mérsékelt jobboldalisághoz.
Kórjelző, hogy a Professzorok Batthyány Köre szó nélkül, tapsolva végigasszisztálja a demokratikus jogrendszer lebontását, majd Tulassay professzor úr akkor hasonlik meg, amikor nyilvánvalóvá válik, hogy Orbán a tudományt is simán beáldozza hatalma érdekében.
http://index.hu/video/2012/04/02/tulassay_respect/
Azt írtam, hogy a Fidesz egy vállalathoz hasonlít, nos a maffiára is hasonlít. Létezik az omerta, a hallgatás törvénye. Semmi nem számít, nem adjuk ki a másikat: Meggyes Tamás, Matolcsy, Schmitt addig marad, ameddig csak lehet, semmi nem számít, se a tudomány, se a város, se zemberek, se Magyarország, se semmi.
Bognár László says:
ápr 4, 2012
Struktúra és funkció együttes vizsgálatával arra juthatunk, hogy ma minden szerkezet a hatalom örökkévaló megőrzését szolgálja egy maroknyi csoport számára.
Mindaddig, amíg ez a csoport akár anyagi, akár más természetű előnyt vagy legalábbis reményt tud biztosítani sokak számára, képes fenntartani az őt szolgáló struktúrát.
A fenti értelemben, vagyis a funkció tükrében a létrehozott struktúrák igenis nagyszerűek, életképesek – láthatóan biztosították a hatalom megőrzését sőt kiteljesedését – elmerészkedve itt-ott a demokratikus “játékszabályok” átlépéséig, de legalábbis azok bizonytalanná tételéig.
A funkció felől azok számítanak ellenségnek, akik nem résztvevői a fülkeforradalomnak.
Ám azok számára, akik egy Európához integrálódott Magyarországra mondanak igent – ez az egész hóbelevanc számít őrületnek és szereplői bolondnak, mert ezek a struktúrák alkalmatlanok az integráció megvalósítására, és az attól remélt össznemzeti előnyök elérésére.
Az őrület jelei sokasodnak…
vera says:
ápr 4, 2012
Miért kell egy avitt nyelvezetű alkotmányt megváltoztatni? Főleg miért kell egy alkotmányt oly módon aktualizálni, hogy teljesen megújuljon?? Van olyan alkotmány, ami régebb óta ‘van forgalomban’, de nincs ingerencia arra, hogy átírják. Nem kötözködni akarok, csak érdeklődöm.
Luczifer says:
ápr 4, 2012
Erre valami olyat szoktak mondani, hogy az alaptörvény / alkotmány nálunk olyan alapszabályokat ölel fel, amelyek az adott körülmények között konkrét ügyeket rendez el. Ha ez nyelvezetében avítt, akkor nehéz végrehajtani, nehéz a szellemében eljárni, nehéz hozzá passzoló alacsonyabb jogszabály alkotni. Ráadásul itt az, ami avítt lett, nem ennek a kornak a hajdan volt fiatalsága. Ez alatt nem arra célzok, hogy kommunista volt a korábbi, hanem, hogy sok szempontból elment mellette a történelem. Voltak benne teljesíthetetlen illúziók.
vera says:
ápr 4, 2012
Olyat nem lehet írni, hogy ilyen ultimatív bölcsességek vannak benne? Vagy importálni egy nem körülményest 1776-ból? 😉
Luczifer says:
ápr 4, 2012
Hát, ha belegondolunk akkor ez a mostani majdnem ilyen.
vera says:
ápr 5, 2012
Akkor meg mi a gond? 😀 😀
Kósza says:
ápr 15, 2012
Úgy tűnik, hogy csak az én leegyszerűsítő primitív agyam gondolja úgy, hogy a rendszerváltás nem hozhatott magával automatikusan alapvető társadalmi változást is. A társadalom szerintem önálló massza, amely lassan fejlődik.Ki kell várni azt a pár száz évet ami e fejlődéshez kell, oszt majd lesz nekünk működő demokráciánk, modern nyelvezetű és gondolatú alkotmánnyal.
Addig meg éljük az átmeneti kor nyújtotta izgalmas életünket.
Luczifer says:
ápr 15, 2012
Automatikusan nem, de történhetett volna másképpen is.
Kósza says:
ápr 15, 2012
Akkoriban én is elhittem a két év türelmet, de most már látom, hogy botorság volt tőlem.
Igen, néhány részlet alakulhatott volna másképp is, Mondjuk nem Orbánnak hívnák a vezért, hanem Gyurcsánynak, vagy Kövérnek. Vagy akárkinek. De az alattvalóknak kell az erőt sugárzó Nagy Ember.
Héder Sándor says:
ápr 16, 2012
Manapság egyre többet jutnak az eszembe pályakezdő éveim, a hetvenes évek közepe. Akkor mély döbbenettel tapasztaltam, hogy a hivatalos céges rendezvényeken mennyire mást mondtak az emberek, mint a folyosókon négyszemközt. Ezekben az időkben leginkább a buta, akaratos, mindentudó vezetőktől szenvedtünk, akinek nem mertünk ellentmondani. Ma is hasonló a helyzet, féltjük a munkahelyünket, az üzleti kapcsolatainkat ezért inkább nyelünk.
vargarockzsolt says:
ápr 16, 2012
Csupán egy apró kiegészítés. Érdemes volna azt is megvizsgálni, hogy a liberális jogállam lebontásához mennyiben járult hozzá magának a rendszernek a tökéletlensége. Az Alkotmánybíróság kezdetektől pártpreferenciák mentén működött. A média függetlenségét – úgy a közszolgálati, mint a kereskedelmi csatornák esetében – szintén politikai paktumok befolyásolták. Az igazságszolgáltatás függetlenségét az ügyészség politikai befolyás alatt álló vezetője korlátozta. Természetesen ezen kívül rengeteg egyéb ok hozzájárult a helyzet kialakulásához, de a jogállam intézményszerének meggyengítésében vétkesek részéről az ellenzéki oldalon sem hallani önkritikát. Működési zavarok – fogalmaz Csepeli György. Ezek a működési zavarok alapvetően a politikai és gazdasági elit korrupt összefonódásából származtak, és nem az intézményrendszer strukturális hibáiból.