Róna Péter közérthető, meggyőző, üdítő személyisége a magyar közéletnek. Tekintélye tudásából, higgadtságából ered, nem hatalmi pozícióból. Ezért is ért hideg-zuhanyként az ominózus LMP-Együtt 2014 csatlakozás ügyben tett nyilatkozata. Érhetetlennek, túlzottnak tűnt. Nem állunk jól anyagi és szellemi értelemben független, ráadásul gazdasági alternatívát, útmutatást is kínálni tudó szakemberekből. Jelenleg egy „lejátszhatatlan lemezt” játszanak a jogállami hangok kiszűrésével. Legyen kakofónia, ha világgá megy is a fél ország?! Mások a régi, el-elakadó lemezt akarják ismét feltenni, ráadásul a háttérben látni vélem a közpénzre váró “talicskásokat” (azok mindenütt ott állnak lesben). Más nótát kéne fújni. Róna más nótát fúj. Távozásának bejelentését nagy veszteségnek gondoltam. Mint kiderült, távozásról nincs szó, ezt a hírt sajtóhibának tekinthetjük. Időközben Róna Péter a kripto-fasiszta kifejezést megbánta, visszavonta. Mindezzel együtt sem értettem/értem a békétlen hang sötét, kiengesztelhetetlennek tűnő tónusát… Éppen ezért a Spinoza Ház Mikulás-napi akcióján kapva kaptam, s jegyet foglaltam Róna Péter-estjükre. Időközben meghívó érkezett Andrassew Iván: Róna Péter – Miskolctól Oxfordig című könyvének bemutatójára is. A két beszélgetés között mindössze két nap telt el, ám e rövid idő alatt is puhulni látszott Róna korábbi, engesztelhetetlennek tűnő álláspontja, pontosabban a hangsúlyok áttevődtek. Például a korábbi hírekhez képest egyik beszélgetésen sem törekedett álnokságot emlegetni… A könyvbemutatón elmondta, hogy Bajnaival egyeztetett, s kérte, ne küldjön csatlakozási felkérést az LMP-nek, mert a csatlakozás az LMP végét jelentené, hiszen a csatlakozás bejelentése után a párt mérhetetlenné válna a közvélemény-kutatóknál. Ennek ellenére Bajnaiék elküldtek felhívásukat, melynek következményei ismertek. Róna az Együtt 2014 mozgalom párttá alakulásának hiányát kérte számon. E nélkül hogyan is indul a választáson…?
Az Örkény Könyvesboltban tartott könyvbemutatón hallottam először, hogy Róna fiatal korában festőnek készült, s 1956-os kivándorlása után Kokoschkánál tanult festészetet, ám miután az Egyesült Államokba került, képei „élettelenné” váltak. Kivándorlásuk után sokáig nem volt hajlandó az édesanyjával magyarul beszélni. Az USA-ban – többek között – dolgozott mosogatóként, felszolgálóként, könyvcsomagolóként is. Festészettel is kísérletezett még egy ideig, ez alatt egy bárban dolgozott, ahol William Faulknerrel is találkozott. De találkozott Szilárd Leóval, Márai Sándorral, Kéthly Annával is. A könyvben olvashatunk Rónának az „úri Magyarországtól” való irtózásáról, s hogy találkozásukkor Márai Sándor hogyan bontotta ki ezt a témát. Róna Péter írta idősebb Bush 1989-es Budapestre szánt beszédét, amelyet azonban Bush a Kossuth téren széttépett. Róna a könyvbemutatón beszélt arról is, hogy a jobb- és baloldali politika kiürült, ebben a térbe, minden fogyatékosságával a zöld politika lépett, legalábbis Nyugat-Európában, a baj szerinte az, hogy Magyarországon ebbe a kiüresedett térbe a szélsőségesek áramlanak be.
A Spinoza-beli beszélgetés szürreális volt. Nem Róna Péter hibájából. A Spinoza színháztermének működése kritikán aluli. Kis terében az egymásra feszülő székek zsúfolásig voltak tömve, a levegőtlenség, a külső zajok zavaróak. A székekre telepített szaloncukrot köszönjük. A Róna Pétert interjúvoló Horváth István domborodó hasán sorjázó inggombok kis híján lepattantak az alul-méretezettségből fakadó feszüléstől. A beszélgetés alatt a háttérzajt zörgések, dübörgések, nyikorgások biztosították, így vágva időnként agyon a beszélgetést. Az estből alig egy fél óra telt el, amikor a nézőtér hátsó fertályáról egy bennfentesként fellépő szőke, középkorú nő határozottan közbekiáltott Róna életének egyik fejezeténél, sürgetve a beszélgetőket, hogy térjenek már át a közéleti aktualitásra. Mindez semmi, a beszélgetés végén még egy megpróbáltatás várt a nézőkre: a nézők kérdései. Boldog boldogtalan kérdéseket tett fel és/vagy bekiabált. Róna türelmesen válaszolt mindegyikre. Ekkor hallhattunk a résgazdaságról, a szén-dioxid-kvóták kereskedéséről, s sok egyébről. Róna Péter a beszélgetés végén meghívta a nézőket az előtérbe, a Kisasszondról hozott sajtkóstolóra. Mondanom sem kell, hogy a sajtnak még a szagát sem sikerül kiszagolnunk, pedig a Spinoza étterem pincérénél élénk érdeklődést tanúsítottam a sajtkóstoló helyszíne iránt, a pincér azonban lepattintott, mondván, azt sem tudja ki az a Róna Péter, pláne fogalma sincs a sajtjáról. A hallótávolságban álló középkorú hölgy a pincér válaszát hallva, azt így kommentálta: a Spinozában mindenki hülye. Valószínűleg velem együtt, mert, minden szimpátiám ellenére, nem sikerült megérteni Róna Péter korábbi engesztelhetetlennek tűnő nyilatkozatának indítékát. Ráadásul a sajtnak is örökre nyoma veszett.
Trackback link
http://vilagma.hu/hatalom/rona-peter-est-es-konyvbemutato/trackback/
22 komment
Luczifer says:
dec 12, 2012
Róna szimpátiámat bírja. Baloldalon, köztudott, nem szeretik. Kérdeztem – mi a gond vele? A válasz; fanyalgás, ez a mezőgazdaság, ez a zöldség, majd éles váltás s egy történet. Szakmai körben egy megnyilatkozása után valaki azt találta mondani, hogy templomban nem fingunk.Erre Róna – azt értem, hogy én fingtam, de hol van itt a templom?
Az LMP-ben ő az érték. Az ígéret. De az a sajt mégiscsak eltűnt. Egy ígéret eltűnt. Szerintem volt sajt, nem alaptalan volt az ígéret, de eltűnt. Nyomtalanul. A pincér már nem is hallott róla. Sajt- és gondolatcsapda lennénk? Aggasztó.
Kálmán says:
dec 12, 2012
Róna (és az LMP) multiellenesek. Az LMP nem tesz különbséget az elmúlt 2 és 20 év között. Róna gazdasági nézeteti, az LMP politikája rendkívül károsak. Róna botrányos nyilatkozatai, az LMP vergődése természetes következménye téves, ellentmondásos nézeteiknek.
“Káosz a fejekben. Még középtávon sem lehetünk optimisták.”
Bognár László says:
dec 12, 2012
Én nem nagyon értem, mit jelent a multiellenesség!? Mert ha létezik ilyen, akkor valakik pedig nyilván multibarátok. De önmagában ezt sem érteném.
Én azt gondolom, hogy a kapitalizmusban egyszerre vagyunk a kapitalizmus haszonélvezői és féken tartói is. A nagy halat kedveljük, ha olcsón adja a sajtot, de nem kedveljük, ha a mi, kis halként úszkáló sajtüzemecskénk felzabálásának árán teszi.
Tehát jómagam csakis úgy vagyok multiellenes, ha egyúttal multibarát is vagyok. (Régen nem voltak itt multik, de csak karácsonykor volt banán. Hurmával árukapcsolva – ha emlékszik még valaki Berta Bulcsú írásaira.)
De a Pécs belvárosában a multik által tönkrevert kiskereskedők aligha tartanak igényt a szolgáltatásaimra – tehát multiellenes (is) vagyok.
Lehet, hogy kéne a multiértelmezéshez egy kis dialektika?
Kálmán says:
dec 12, 2012
“Róna Péternek nem az agyonadóztatással volt/van baja (ld. az LMP adójavaslatában az szja felső kulcsát), hanem azzal, hogy ő nem a multiknak adná a munkahely-teremtési támogatást, hanem a hazai vállalkozásoknak, pl. az évek óta veszteséges tejgazdaságnak.
Nos, Kedves Róna Péter, ez az, amiért nem kapkodtunk a zsebkendőnk után, amikor felmondott. De ha már így alakult, lenne egy utolsó kívánságunk. Vigye magával az összes keynesiánus, (poszt)marxista, antikapitalista, piacutáló kollégáját is, és akkor mégis csak kimegyünk az állomásra integetni, amikor kigördül a vonat a peronról.”
http://kapitalizmus.hvg.hu/2012/11/28/rona-peter-levelet-megirta/
Luczifer says:
dec 12, 2012
Róna – ha jól értem – nem kapitalizmus ellenes. Azt mondja, hogy a tőke után jön a tudás világa. Az nyer, aki többet tud, aki több hozzáadott értékkel lép a piacra. Azt mondja, hogy a multik honi szerepe ez ellen hat, ők a szerény tudást olcsón akarják hasznosítani. Ebből élnek, plusz az értelmetlenül nagy – ő kiszámolta – állami kedvezményekből. Ez bebetonozza a versenyhátrányunkat, hagyjuk abba ezt a gazdaságpolitikát. Ez eddig nem kapitalizmus ellenesség, hanem hülyeség ellenesség. + Felveti azok személyes felelősségét, akik hagyták a devizahitelezést. Ami megint csak nem bankellenesség, hanem felelőtlen ellenesség. Kalandorság ellenesség – mondaná ő.
Kálmán says:
dec 12, 2012
http://www.vg.hu/gazdasag/vg_online/gazdasag_-_belfold/090311_rona_264144
Bokros Lajos, Békesi László, Chikán Attila, Palócz Éva, Bauer Tamás, Petschnig Mária Zita, Simor:
“A növekedést tőkevonzó képességünk biztosítja”
Róna bírálata:
“„Versenyképesség” alatt nem termékeink technológiai színvonalát, minőségét, piaci részesedését, hanem a tőke igényeihez igazított munkabért, adót, kedvezményeket és juttatásokat értik. Úgy gondolják, hogy ha ezek az igények nincsenek kielégítve, a tőke elpártol tőlünk, nincs elégséges beruházás, a munkahelyek megszűnnek, a gazdaság visszafejlődik. Elméletük szerint az a legversenyképesebb gazdaság, amely leginkább alkalmazkodik ezekhez a feltételekhez.
Róna javaslata:
“A megtakarítások növekedése eredményezhet magasabb jövedelmet a társadalom számára, de nem eredményez magasabb növekedést. De akkor mitől nő a gazdaság? Hát – mint ahogy arra már Marx is ráérzett – a technológia alkalmazásától, fejlesztésétől, új technológiák bevezetésétől”
—
Róna mélységesen téved. Ami innováció, tudás ide került, azt mind a multik hozták. És azért tudták idehozni, mert alkalmazkodtunk az igényeikhez. A multiellenesség kapitalizmus ellenesség.
Bognár László says:
dec 12, 2012
Az új technológiák bevezetésére hadd mutassak – kicsit pihentetőül – egy példát:
100% magyar baromfi
Kálmán says:
dec 12, 2012
Ha a “magyar” szó minőségi különbséget takar, akkor és csak akkor, van értelme.
Kedvenc példám a szalámi. “A legjobb a világon a magyar szalámi” – ennek a mondatnak van mögöttes tartalma. Brand névvel is kifejezhető: “A legjobb a világon a Pick és Herz szalámi”. És éppen, mert van tartalma, így is emlegetik máshol is:
http://de.wikipedia.org/wiki/Salami#Ungarische_Salami
Luczifer says:
dec 12, 2012
Akkor ha jól értem – kérdezteti Róna – ami a multikon kívül van az nem kapitalizmus? A multikkal befejeződött a történelem? A multik tévedhetetlenül mutatják a világ boldogságához vezető utat? Ők a lámpás? Azt már ki se érdemes számolni, hogy a növekedésnek mi a hozzáadott érték tartalma, az hol landol? Az önsorsrontás? Az, hogy ez a fejlődés mennyi munkahelyet szüntet meg az nem számít? És nem azért szüntet, mert hatékony, hanem mert szerény fizetést ad. Nincs vásárlóerő például a szolgáltatások irányt.
Kálmán says:
dec 12, 2012
Minden cég egy országban kezdi (klasszikusan egy garázsban). Attól válik multinacionálissá, hogy tevékenysége nemzetközivé válik. Így lett multi pl. a MOL, amikor megvette a hotvát INA 49%-át és az OTP, amikor megvett egy orosz, egy ukrán (és más országokbéli) bankhálózatokat.
Amit Róna akar, az protekcionizmus. Ne hagyjuk, mi horvátok, hogy egy magyar multi ide hozza a know how-ját, technológiáját, hanem támogassuk a hazai horvát vállakozásokat.Legyen minden faluban kis horvát tulajdonú benzinkút függetlenül az olajkitermelő hely, finomítói kapacitás, modern technológia és vállati kultúra hiányától.
Róna pénz adna 10 új kaszára egy fűnyíró beszerzése helyett, mert azt ugye be kell tudni indítani, kezelni kell tudni, szervizelni kell, benzinnel kell ellátni, szóval igazi “multi vircsaft” = sok kidobott pénz és még a hasznot is elviszik. (Persze azt nem teszi hozzá, hogy a fűnyírós abból karbantart és fejleszt, azaz vesz új fűnyírót).
Luczifer says:
dec 13, 2012
Róna:
Teljes félreértés. Én azt mondtam, például a Daimler esetében, hogy rossz a konstrukció. Nem a technológia ellen emeltem szót, nem a németek ellen, hanem azért, mert tévesen lett kiszámolva, hogy mennyi munkahelyet teremt, mennyi adó és járulék kerül befizetésre. Azt mondtam, hogy honi vállalkozások esetén jobb lett volna a befektetés megtérülési aránya. Amit mondok nem protekcionizmus, hanem a közös források ésszerű felhasználása. A Daimlerre azt mondtam, hogy az a kiadás sohase térül meg a nemzetnek, az adófizetőknek. Nem az volt a baj, hogy nem magyar.
Kálmán says:
dec 13, 2012
Róna: “A Daimlerre azt mondtam, hogy az a kiadás sohase térül meg a nemzetnek, az adófizetőknek.”
Róna téved. Terjedelem hiányában mezőgazdasági példát nem is említek, de ott is téved.
—
Az autóipar húzza a magyar gazdaságot
2012.10.27 09:00
http://www.orientpress.hu/105776/RSS
Mélyül az európai recesszió, de a Mercedes megmenthet minket
2012. 10. 9. 09:16
http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/melyul-az-europai-recesszio-de-a-mercedes-megmenthet-minket-388604
A Mercedes mentheti meg a magyar gazdaságot
2012. február 2.
http://www.mfor.hu/cikkek/Csak_a_Mercedes_miatt_usszuk_meg_iden_a_recessziot.html
Luczifer says:
dec 13, 2012
Róna: Csakhogy a hivatkozott hírek a növekedésről szólnak és én azt sohasem állítottam, hogy pl. a Daimler nem növekszik. Javítja a növekedést, szebb lesz a statisztika, javítja az exportot, jobb lesz az megítélés, de a megtermelt hozzáadott érték nem a magyar gazdaságban landol. És ezt is vizsgálni kell. Továbbá a Daimler belátható időn belül a beszállítóit nem kívánja lecserélni. Ezért a németek tiltakoznának! (Protekcionisták?) És a növekedésnek addig nincs okunk örvendezni, amíg az induláshoz adott összegek vissza nem jöttek. Erről pedig nem látok híreket. Van növekedés, csak sokba kerül. És be kéne bizonyítani, hogy ez a „sok” megéri. Nekem nem sikerült.
Kálmán says:
dec 13, 2012
Békesi:
Róna Péter ezt régóta mondja. Ő egy nem létező harmadik utas figurát szeretne látni, de ez nem létezik. Vannak benne persze reális elemek is, de összességében, koncepcióját tekintve az egy nem létező gazdaságpolitika. Azokkal az elemekkel, amelyeket ő és harmadik utas társai hangsúlyoznak, a magyar gazdaságot nem lehet kirángatni a bajból. Nem lehet tőkeellenesen, multiellenesen, bankellenesen, kisvállalkozásokra, az úgynevezett előnyökkel rendelkező magyar ágazatok erőltetett fejlődésére építeni a növekedési modellt, amely Magyarország számára erőforrások és piac hiányában elképzelhetetlen.
http://galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=169023&catid=69&Itemid=106&limitstart=3
Kálmán says:
dec 13, 2012
Kicsit olyan ez a vita, mint az EU vs. gyarmatosítás. Tűnhet úgy az EU, mint aki kifoszt minket, de nincs ellenpróba, nem tudjuk most mi lenne itt, ha nem léptünk volna be az EU-ba.
A “mi lenne, ha..” – puszta hit. Hit az unortodoxiában.
Kálmán says:
dec 13, 2012
Az LMP léte maga is egy bizonyíték, hogy nincs harmadik út. Összes megnyilvánulásuk bizonyíték arra, hogy amit mondanak (“lehet más a politika”) illúzió.
Róna is illúziókat kerget. Én nem ismerek ilyen sikeresen megvalósult modellről bárhol a világban. Rónától sem hallotam konkrét példát. Amit mond, az egy elképzelt utópia.
Luczifer says:
dec 13, 2012
Róna: Én nem EU ellenes vagyok, hanem konkrét gazdaságpolitikák, gazdasági megoldások kritikusa. Az EU egyébként rosszul van összerakva, az euro dettó. De ezt most hagyjuk. A gyarmatosítás szót sohasem használtam. Amire ez ügyben – tévesen itt utalnak – az, az, hogy azt mondtam a perem nem zárkózik fel, hanem megmarad a versenyhátránya. Ez pedig ma tény. A gyarmatosítás nem. A versenyhátrány igen. Ahogy az is tény, hogy nincs stratégia a felzárkóztatásra. Igazából a napirenden sincs. Az euró ezt bebetonozza. Spanyol, görög példa. A peremnek pedig nem ez a sorsa, a skandináv államok – pár évtizede még perem volt a javából – nem ezt példázzák. A halszagú testvéreink nem ezt példázzák. Tudás alapon szervezett versenyképesség emelte ki őket a hideg nyomorból. Tehát semmi gyarmat, semmi illúzió.
Kálmán says:
dec 13, 2012
Kálmán, a troll:
Róna Úr! Igen, ez egy tökéletlen világ! Nekem is sok problémám van sok mindennel, és nekem is vannak álmaim! És én nyomom a szöveget, mint Ön.
Kálmán says:
dec 13, 2012
És én is nyomom a szöveget, mint Ön.
Luczifer says:
dec 13, 2012
Róna: „Álmok nélkül lehet élni, de veszélyes!”
Örülök, hogy a baloldallal folytatott vitám egy vonulata talán felvillant. Remélem a fogadatlan prókátor jól adta elő, azt amit gondolok. A prókátorok kezében vagyok.
indiáner says:
dec 15, 2012
Urak, bravó, köszönet a remek hozzászólásokért!
Lábjegyzetem:
Bognár László multibarát-multiellenes attitűdjét osztom. Munkahelyet teremtenek? Jöjjenek! De ne az olcsó bér legyen az egyetlen, amit nyújtani tudunk. Hosszú távon ez nem működik. A kínaiak úgyis aláígérnek, a kínai éhbérekkel nem akarok versenyezni!
Róna sosem tűnt multiellenesnek, tőkeellenesnek, bankellenesnek. Csak a józan észre apellál, a hozzáadott érték növelése felé tolni a gazdaságot jóval szimpatikusabb program számomra, mint a régi nótát fújó (és már egyszer nem vált be, de újranyomjuk, hadd adja újra a fal a másikat!) Békesi, Bokros és a többiek programja: „a tőke igényeihez igazított munkabér, adó, kedvezmények és juttatások” – Felkötöm magam, úgy unom! A rabszolgaságot/jobbágyságot ne állítsuk vissza? Akkor ingyen, kosztért-kvártélyért lehetne gályáztatni. Munkahelynek munkahely a multi, de még pisilni is csak beosztással lehet.
Legyen Magyarország az éhbérrabszolgák országa? Akkor mi a baj Orbán-rendszerével? Ő is sok alacsonyan képzett munkavállalót kíván előállítani. Igaz ők Demjánnak és a CBA-nak gályázhatnak. Nem tök mindegy melyiknek versenyezünk az éhbérért?
Valami új elemet kell a rendszerbe tenni, mert nem nehéz megjósolni, ha ugyanazzal a hat-ökörséggel megyünk neki annak, amiről egyszer már kiderült, hogy sokaknak nem hoz sem felemelkedést, viszont inkább csődöt, pláne, ha a politikai korrupció is rákenődik… Nem lesz itt más csak káosz, főleg a plafonra kent agyvelők miatt.
Kálmán says:
jan 8, 2013
Mi lenne multik nélkül?
Szakadékba zuhant a magyar ipar
http://index.hu/gazdasag/2013/01/08/ipar/
“a következő hónapok továbbra is igen bizonytalanok, a külső kereslet továbbra is igen gyenge, miközben a belső kereslet élénkülésére sem lehet számítani, ezzel szemben az új kapacitások részben ellensúlyozhatják a negatív hatásokat. „Tavaly összességében 1 százalékkal csökkenhetett csökkenhet az ipari termelés, míg idén az Audi győri üzemének elindulásával, a Mercedes üzem kapacitásának felfutásával, bázishatások miatt és némileg kedvezőbb külső kereslet mellett 3,5 százalék körül növekedhet az ipar kibocsátása”