Szemlélet 1
Érettségi találkozó. A minap a negyven évvel ezelőtti eseményre emlékezve jöttünk össze a régi iskolában. Megsárgult képek keringtek körben. Piroska, immár érett asszonyként nézte-forgatta az egyiket, majd így szólt:
– Nem is voltam annyira csúnya lány!
Majd kis idő múlva hozzátette:
– Sőt, akár szépnek is mondhatnám magam!
Aztán pár másodperc múlva újra megszólalt:
– Hát ez a lány nem is én vagyok!
Piroska egyetlen perc alatt bemutatta a mai Magyarországra jellemző történelem és társadalom szemlélet mélységét, szertelenségét és haszontalanságát. Ebben a szemléletben a gyorsan változó értékítéletek mellett benne foglaltatik a nagyvonalúság, amely a Piroskánál jóval magasabb beosztású hivatalnokok szemléletében megengedi, hogy évtizedek tűnjenek el, mint hasznavehetetlenek, károsak, folytathatatlanok, miközben más évtizedeket pompás fényben tüntetnek fel.
Szemléletünk általánosan torz mivoltát jól szemlélteti, ahogy eleink véres rablóhadjáratainak időszakát az eufemisztikus “kalandozások koraként” tartjuk számon, és a magyarok nyilaitól való európai rettegés imáit némi büszkeséggel emlegetjük.
Szemlélet 2
A korszerű világszemlélet alapelemei után kutatva érdemes számba vennünk azokat a jellemzőket, amelyek a meghaladott (de jelen lévő) korszakra és a nyomaiban már nálunk is jelen lévő modern, e-korszakra, az információs korra mutatnak rá.
Hagyományos kor | Információs kor | |
idő | majd | most |
tér | behatárolt | határtalan |
szervezet | zárt | nyitott |
viszony | alá-fölérendeltség | egyenrangúság |
érték | elvárásnak megfelelés | teljesítmény |
kapcsolatok | rögzített, hivatalos | sokszálú |
működés | szigorú tervezettség | rugalmasság |
légkör | távolságtartás | bizalom |
hangulat | kimértség, komolyság | szelíd derű |
ügyvitel | bürokratizmus | toyotizmus (nincs papír) |
centrumban | én+én+én | én + mi |
növekedés | még, még többet | optimalizálás, elég |
A táblázatot szemlélve (és közben köszönetet mondva annak első kritikai kiegészítéséért a Pécsi Internet Akadémia két másik alapítójának, Héder Sándornak és Weinreich Lászlónak) számos új szempontot kapunk például a kormányzati munka korszerűségének megítéléséhez.
Piroska felszabadult szemléletével is nehéz volna a kormányzat bizalomra és nyitottságra épülő irányítási elveire ráismernünk, a kereszténydemokrata politikusok szelíd derűjét kiemelve még Harragh Péter is nyilván a hasát fogná a nevetéstől, talán csak a rugalmasságot tekintve nem lehet panaszunk – gondoljunk csak az IMF szerepváltozásaira az utóbbi esztendőben.
Kassák nyomán – fehér ló és vörös talár nélkül
Persze keserű a mi mosolyunk, mert a mi szemléletünk alapján a valóság a lecsúszás, az elmaradás, a már meghaladott korok struktúráit, módszereit, cselekvési mintáit mutatja föl. Pedig mi is (ez a többes szám itt és most a kollektivizmusnak tett “engedmény” az individualizmusunk enyhítésére), szóval mi is, akár a Ma vagy a Tett nemzedéke – európai szinkronban szeretnénk tudni Magyarországot!
A különbség talán annyi: mi nem tüzes lokomotívokban, hanem okos bájtokban látjuk a jövőt.
De most még láthatóan, érezhetően Piroska a mozdonyvezető!
***
Témába vág:
Trackback link
http://vilagma.hu/e-vilag/a-vilag-mai-szemleleterol/trackback/
5 komment
Luczifer says:
dec 14, 2011
Egyszer mindenki felébred, majd ráébred a valóságra és elveszti képzelt múltját, jelenét. Ahogy Piroska is. Azt azonban csak remélhetjük, hogy amíg masinisztaként szépet álmodik, valaki nézi helyette a szemafort és rángatja a vállát; ébredj b@zmeg fogy a mázli!
Vera says:
dec 16, 2011
Próbálom magamévá tenni az információs kor szemléletét. Különös tekintettel a szelíd derűre.
Bognár László says:
dec 16, 2011
A fenti táblázat igen egyszerűnek tűnik, s itt-ott talán felszínesnek hat. De nem az!
Az ügyvitel mögött a toyotizmus feltüntetéséhez számos Manuel Castells oldal elolvasása és megértése volt szükséges. (A hálózati társadalom kialakulása).
Meglehet, amit hangulatként írok le és szelíd derűt remélek mögé – az csupán egy tudománytalan ötletként fest.
Pedig nem így áll a helyzet.
Jack Foster “Az ötlet” c. könyvében így ír:
“Akik fintorogva, homlokráncolva álltak hozzá, ritkán alkottak jót.
Akik viszont mosolyogva dolgoztak és nevettek munka közben, szinte mindig jó ötletet produkáltak.”
A kreativitás – az általam ismert csekélyke szakirodalom szerint – még sohasem tombolt parancsszóra (v.ö. Zsdanov: írók, alkossatok remekműveket!)
De Jason Freid TED-en elhangzott előadására is hivatkozhatom (Miért nem folyik munka a munkahelyeken), akinek ama állítását aligha lehet cáfolni, mely szerint irodában még senkinek nem ötlött eszébe korszakalkotó ötlet!
És ehhez hozzátehetem: WC-n, buszon, tóparton sétálva vagy fürdőkádban igen, de irodában sohasem. Mert az iroda a hagyományos rend, a szabályok megtestesítője…
Héder Sándor says:
dec 16, 2011
Kis hazánkban mind a két szemléletmódban tudnunk kell boldogulni. Most úgy tapasztalom, hogy az 1. szemlélet fog erősödni de én is készen állok szelíd derűre is!
Bognár László says:
dec 16, 2011
Látom, a szelíd derű kívánatos volna mindannyiunk számára – de a körülmények nem nagyon kedveznek hozzá