Kultúra és hatalom: itt és most. Hogyan tovább? címmel szervezett konferenciát 2013. január 22-én a Demokratikus Koalíció és a Mozgó Világ – Fapados Szalon az Ybl Palotában.

Pikó András, a konferencia moderátoraként adott szót az előadóknak, délelőtt Vitányi Ivánnak, Niedermüller Péternek, Magyar Bálintnak, Hiller Istvánnak, Bozóki Andrásnak, Fischer Ivánnak (írásban), délután Gyurcsány Ferencnek, Kende Péternek, Markó Bélának (írásban), P. Szűcs Juliannának, Spiró Györgynek, Rényi Andrásnak és végül Szűts Miklósnak. A konferencia zárásaként kerekasztal-beszélgetés zajlott Vásárhelyi Mária, Radnóti Sándor és Ungváry Rudolf részvételével.

Vitányi Iván konstatálta, hogy szavaink már vannak a jelenlegi hatalom jellemzésére – Magyar Bálint maffiaállamnak, Ungváry Rudolf fasisztoid mutációnak nevezi a jelenlegi rezsimet. Arisztotelész türanniszként ugyancsak a maffiaállamot írta le, bár azt még nem ismerte. A kultúra nem hab a tortán, hanem megszabja az emberi viszonyok szövevényeit, formálja a hatalmat, a társadalmat. A kultúra és a hatalom egyenlő erejű hatóerő, egymás komplementerei. A hatalomnak támogatnia kell a kultúrát, nem uralkodni rajta.

Niedermüller Péter Orbán öt évvel ezelőtti kötsei beszédéből idézett, az akkor vázolt elképzelés megvalósításának vagyunk szemtanúi. Orbán Viktor a kormányzat szemszögéből veszi figyelembe a kultúrát. A „megőrizni a létezés magyar minőségét” gondolatában azt fejtegette, hogy mi magyarok hogyan látjuk a világot, olyan különlegesen látjuk, ahogy senki más nem látja, s hogy Magyarországot magyar országnak akarja látni. Niedermüller Péter hangsúlyozta, hogy a jelenlegi rezsim a politikai elit megszervezésében nagyon erőszakos, következetes és lássuk be – nagyon sikeres. A trafikmutyi, a mutyi-kultúra mentén létrehozta a centrális politikai erőteret. Budapest átszabásával pedig a szemünk előtt vésik kőbe a kulturális gyarmatosítás eredményét. Mindennek ellenére nem hiszi, hogy választási győzelem esetén helyes válasz lenne a „most mi jövünk” reakció. (Megint csak reakció, nem alkotó lépés.) E helyett a jelenleg fennálló irdatlan nagy modernizációs távolságok lefaragásával, a bezártsággal, kirekesztéssel és nacionalista szemlélettel szemben a sokszínűségen, befogadáson alapuló kulturális alternatívák felmutatásával muszáj előállni.

S jött a miniszteriális blokk…

Magyar Bálint a hatalom önkorlátozásának kreativitására hozott példákat regnálása idejéből. Szükséges, hogy a hatalom támogasson, de ne telepedjék rá a kultúrára, ne udvari kultúrát, ízlésdiktatúrát hozzon létre. A hatalom közvetlen beavatkozását kivédő támogatási csatorna az NKA, de ilyen volt a munkaerő-piaci alap is. Ezekből a kisebb politikai alkuerővel bíró szférák támogatása biztosítható. Az NKA-féle önkormányzati típusú elosztási rendszereknél kérdés, hogy a céhes, rendies jelleg vagy autokratizmus a rosszabb? Az elsőt látja a kisebbik bajnak. A könyvtámogatások során lehet a fogyasztót, a kiadót és a szerzőt is támogatni. A fogyasztó támogatásánál az ÁFA csökkentéssel minőségtől függetlenül minden könyvet támogattak, ennél jobb volt, amikor az iskolai könyvtárakat, majd a pedagógusokat támogatták a minőségi vásárlóktól várva egyfajta könyvszelekciót. A kiadók támogatására az NKA rendszere szolgált, a tudományos könyvkiadás támogatására külön alapot hoztak létre. A szerzők támogatását a Digitális Irodalmi Akadémia létrehozásával oldották meg, a Kossuth-díjasok listájából kiválasztva az első tagokat, majd a tagok maguk választották az új tagokat,  a tagok a minimálbér négyszeresét kapták. A Fidesz szakralizálja a kultúrát. Nem a hagyományos kultúrafogyasztókat szólítja meg, hanem az azon kívülieket – nem Alföldi közönségét, hanem a színház előtt tüntetőket. Képesek voltak a Nemzeti Színházat is  elvinni, csak nehogy a balliberális oldalhoz kötődjék a Nemzeti Színház felépítése, akkor is, ha felépítésének egyetlen értelmét, a mozgatható, speciális technikával bíró, a nézőtér különböző szemszögű elrendezésére képes színpadot, mely nemzetközi színházi fesztivál rendezésére lehetőséget ad, nem valósították meg. Ugyanez volt a mozgatórúgó, amikor a kerületi pontetátok keresztbefeküdtek a Várbazár felújításának, nehogy a balliberális oldalhoz kötődjék a megvalósítás. Ma kultúra elleni harc folyik helytartókkal, testületi vezetés nélkül. A „pap” és a „pénztáros” egyazon személy.

Hiller István szerint az értelmi-érzelmi politizálás arányát korrigálni kell, a ráció mellett építeni kell az érzelmi politizálásra, a helyes mértéket és arányokat a stratégia részévé kell tenni. Szimbolikus politika nélkül labilisabb, sérülékenyebb a rendszer. Az összefogás fontos. A tagadás is rendben van, de csak reakció. Ez kevés, alkotni is kell. A jövő, a negyedik köztársaság jellemrajzának közös tervezése, alakítása a feladat. Mégpedig egy olyan köztársaság jellemrajzát kell megalkotni, amelyet polgárai jobban szeretnek, mint az előzőt. A negyedik köztársaság jellemrajzának kialakításában a kulturális politikának szerepe van. A negyedik köztársaság ne csak értelmiségi szalonok, hanem mindenki köztársaságává váljék. Alapvető fontosságú a helyi közösségteremtés, melynek alapja a modern kulturális terek létrehozása (ne csak a kocsmák legyenek a kistelepülések egyetlen találkozási pontjai). A művészetek autonómiájának újrateremtése, a könyvektől a filmekig a művek digitalizálása szükséges.

Bozóki András minisztersége idejéből gyakorlati példákat sorolt. Elengedhetetlen egy másfajta szimbolikus politika megteremtése. Nem gyarmatosíthatjuk a kultúrát. Az elosztás körül brutális összeférhetetlenségi szabályokat kell megfogalmazni.  A kultúra esélyteremtő, összetarthatja a vegetáló közösségeket, legalább ezekben kitűnhessenek a fiatalok.

Gyurcsány Ferenc szerint dehumanilázási folyamat zajlik, a nyers erő kultuszát látjuk. Rossz hangulatú, szürke országban élünk, ahol félnek egymástól, s befelé fordulnak az emberek.  A nyugati országokban a demokratizálódás és a jóléti társadalom párhuzamosan zajlott, ezért nemzedékek tapasztalata az, hogy a demokrácia jólétet hoz, Magyarországon ellenkező a tapasztalat. A közjó növekedése nélkül nem lehetséges stabil demokrácia. A köztévé megszüntetendő, de funkcióját, a köz- és magas kultúra közvetítését újra kell teremteni. A magyar film öröksége alapvetően szocializáló, szabadelvű örökség, ezért inkább kidobják és hollywoodi alapokat raknak le a filmgyártásban. A tévének alapvető szerepe van a kulturális sokszínűség bemutatásában. A kultúrkampf megvívásának itt az ideje. Meg kell küzdenünk a magunk igazságáért. A végtelen nagy tolerancia és megértés következtében a mi kultúránk kontúrjai elvesztek. A galamblelkűség mértéke dilemma. A korábbinál keményebbnek kell lenni: például amennyiben felállításra kerül a Szabadság téri szobor, nem kell ott hagyni, mert egyoldalú, pártos szimbólum, ugyanide tartozik, hogy hülyét csinálunk magunkból a rovásírásos táblákkal.

A konferencia-előadók álláspontja kultúra és hatalom viszonyáról, kulturális politikáról összefésülhető. Ez utóbbi kontúrja szerint a jelenlegi gyarmatosító kultúrpolitika helyett gyökeresen másfajta, a mai ellenzék ex-kormányzati szerepéhez képest több érzelmi, szimbolikus elemmel bíró, s a nemzet homogenizálása helyett a sokszínűségnek teret adó kulturális politika megteremtése kívánatos. A kultúra és a politika is egy-egy cselekvési terület. A tagadás itt-is ott is kevés, alkotni is kell. A kultúra és hatalom viszonyában a hatalom, az állam támogassa a kultúrát, de ne telepedjék rá, ne gyarmatosítsa, olyan rendszert működtessen ahol az elosztás körül brutális összeférhetetlenségi szabályok terelik a pénz útját. A közjó növekedése nélkül ugyanakkor nem lehetséges stabil demokrácia.

 * * * * *

A konferencián felállított kamerák Gyurcsány Ferenc beszéde után eltűntek, az interneten egyedül a Gyurcsány-előadást leltem fel. Az egyik főszervező a Mozgó Világ – honlapján nyoma sincs a konferenciáról szóló összefoglalónak, videófelvételnek és azoknak az előadásoknak sem, amelyeket felolvastak, így azonnal közzétehetők lennének, mint Fischer Iván és Markó Béla levele, Spiró György előadásának bérrabszolga társadalmat, politikai pornográfiát, sunyi, apolitikus kispolgárokat, központi hülyítést, a washingtoni könyvtárban fennmaradó magyar könyveket, a kilátástalan helyzetben tanácsos higgadtságot és még sok minden mást emlegető szövege is.  Az ígéret szerint a Mozgó Világ összevont márciusi-áprilisi számában olvasható lesz az előadások teljes szövege.