A minap a cseléd és tyúkszem Weöres Sándor Epigrammájában megírt esete 2013-as verziójának voltam fültanúja. Mielőtt e legeslegújabb kori sztorit megismered, álljon itt Weöres Sándor bizarr korfestő verse: Mikor a konyhában a cseléd / levesbe főzi tyúkszemét / s feltálalja gazdáinak, / gyanútlan lakmározzanak: / pimaszul önfeláldozó / és ő az egyetlen bíró / ki fölvonja ítéletét, / vakon zabáló nyáj, föléd.

A 2013-as verzión szemem elkerekedett, s a bosszútörténet öt sor erejéig megihletett. Olvasd, s okulj, ne feszítsd túl a húrt, így talán elkerülheted, hogy a (fekete)levesedbe beleköpjenek.

 

A feketeleves

traktoros tempóval kávét rendel ő,
a gerinctelen, ámde tehénszerű főnöknő
a titkárnő főzött, s a csészébe nagyot köpött,
s nyájasan szolgálta fel e becses levet,
melyet emez kortyolgatva, kéjjel lenyelt