A Semmi szigete
Fejlődnie kellene a városnak, de nem fejlődik, mert nem akar fejlődni. Az itt lakók félnek a változástól, nekik úgy jó minden, ahogyan van.
Nem leszünk gyarmat! – üzenet a zsákutcából
„Nem leszünk gyarmat!” - harsogja a vezető, zúgja a nép. Tízből hét válaszadó osztja a miniszterelnöki beszédben megfogalmazott álláspontot, miszerint Magyarország könnyen idegen érdekek gyarmatává válhat (71 százalék egyetért, 29 százalék nem ért egyet). Ugyanakkor a válaszadók 72 százaléka úgy gondolja, hogy „határozott nemzeti érdekérvényesítéssel” mindez elkerülhető. Elkerüljük-e?
Nem vagyok azonos
Soha nem éreztem kisebbségi helyzetemet és „határon túli” státusomat hátránynak. Mindig inkább úgy tekintettem rájuk, mint egy sokismeretlenes egyetlenben az „adva van” kategória értékeire – nélkülük közelébe sem juthatnék a megoldásnak. Másnak más a készlete – az enyém ilyen, az enyém ez, ebből kell kiindulnom. Ha jól helyettesítem be a készen kapott értékeket a megfelelő...
Mitől mísz a Fräulein?
Schmidt Mária iskolásokkal folytatott beszélgetésből idéz: "Örülsz, hogy ebben az országban élsz"? - "Rendben van"- mondja a diák. "Ha háború törne ki Franciaország és Németország között, hányan harcolnátok, hogy megvédjétek Németországot?" – Egyikük sem. Schmidt Mária kétségbe van esve. Hol a hazaszeretet, hol a becsület? Folytatom a tegnapit.
Sorsrontó siker
„Németország súlyos identitásválsággal küzd. (…) a németek még nem munkálták ki saját narratívájukat a huszadik századról. Nem képesek kiszabadulni a tettes-áldozat, ártatlan-bűnös, vesztes-győztes ellentétpárok hamis és megtévesztő világából. Gazdaságát (...) talpra állította, polgárainak lelkét azonban még mindig nem tudta újraépíteni.” – Schmidt Mária. Hanyatt estem, majd írni kezdtem. I. rész
Képzelet és valóság határán
Magukat „nemzetinek” és „radikálisoknak” nevező férfiak és nők között kutatva tapasztaltam, hogy ami számukra „magyarnak” számít, a többezer éves magyar múlt, az ország, melyek határai a Kárpátok, Búvár Kund, aki egymaga megállította a német hódítókat, a sok-sok ellenség együttesen egy jól körülhatárolható valóságot jelent, mely attól van, hogy hisznek benne.
Magyar rulett
A magyarok története a keleti eredet és a nyugati hivatás teljesítésének története – mondjuk Szekfű Gyula szavaival – a „Kelet népe” mindannyiszor keserű lemondás, vagy súlyos válságok árán fizette meg a Nyugathoz való tartozandóságát.
Nemzeti emlékezet
Aki egy közösség múltjával való sáfárkodásra vállalkozik, annak elsősorban arra van szüksége, hogy tisztázza a közösség időhöz való viszonyát, melynek alapelve nem lehet más, mint a visszatérés. A múlt- amennyiben autentikus történetiségként tapasztaljuk- minden egyéb, csak nem elmúlás. Sokkal inkább az, amire újra vissza tudunk térni.
Kettőért egy
Két ideológia, két tábor, két múlt, két valóság feszül egymásnak, s egyiknek sincs ereje ahhoz, hogy a harcban legyőzze a másikat. Hol egyik, hol másik győz, de a diadal sosem végleges.
Virtuális Magyar Köztársaságom
Abból a szomorú alkalomból, hogy a Magyar Köztársaság – úgy is, mint demokratikus jogállam – 2012. január elsejével, az egypárti, kirekesztő szellemű, a történelem kerekét visszafelé forgató alkotmány életbe lépésével megszűnt, megalakítottam a magam Virtuális Magyar Köztársaságát, amely blog formájában öltött testet. Kárpátaljai magyarként szellemi szempontból voltaképp eddig is valamiféle magasba emelt virtuális haza lakója...
Legutóbbi kommentek