kozmikus állandók

Ó, nekünk szerencsénk van, annyira azért nem kenyeres a család, meg igyekszünk is felhasználni, ami marad. Már nem olyan jól, mint régen, az is igaz.
De nem csak a kenyérről van itt szó szerintem, hanem a bizonytalanságról. A lesz-e mit enni holnapról. És amíg ‘csak’ kenyeret dobunk ki, hagyján, mást legalább ne kelljen.
Mi már próbáltuk legyűrni a rémületet, nem vásároltunk be egy tonna kaját arra az 1-2 napra amíg nincs nyitva bolt, és örömmel jelentem, hogy senki nem halt éhen. Még a kamaszok sem. 😀 😀 😀