Nómenklatúra és elit
Tocqueville az uralkodó osztály természetes önzéséről, korlátlan hatalmáról beszél és tagjainak jellemhibájára vezeti vissza a rendszer bukását, melyet ezek az emberek vezetnek. Tocqueville Lajos Fülöp koráról beszél, de szavai most is érvényesek.
A félelem és a remény
A félelem és a remény kijelöli a teret, melyben a közösség és vezetője megy előre a jövőbe, mely nem lesz más, mint a múlt.
Képzelet és valóság határán
Magukat „nemzetinek” és „radikálisoknak” nevező férfiak és nők között kutatva tapasztaltam, hogy ami számukra „magyarnak” számít, a többezer éves magyar múlt, az ország, melyek határai a Kárpátok, Búvár Kund, aki egymaga megállította a német hódítókat, a sok-sok ellenség együttesen egy jól körülhatárolható valóságot jelent, mely attól van, hogy hisznek benne.
Ostrom
Ezekben napokban élte Budapest 68 évvel ezelőtt léte legsötétebb óráit. Pestet már feladták a németek, de Buda még állt, ha napról-napra csökkent is a vérrel, szennyel, emberi ürülékkel, lótetemmel borított terület, mely fölött még a berlini bunkerből vezénylő őrült rendelkezett.
Nemzeti emlékezet
Aki egy közösség múltjával való sáfárkodásra vállalkozik, annak elsősorban arra van szüksége, hogy tisztázza a közösség időhöz való viszonyát, melynek alapelve nem lehet más, mint a visszatérés. A múlt- amennyiben autentikus történetiségként tapasztaljuk- minden egyéb, csak nem elmúlás. Sokkal inkább az, amire újra vissza tudunk térni.
Kettőért egy
Két ideológia, két tábor, két múlt, két valóság feszül egymásnak, s egyiknek sincs ereje ahhoz, hogy a harcban legyőzze a másikat. Hol egyik, hol másik győz, de a diadal sosem végleges.
Orosz szerelem
Az orosz szerelem a meg nem értettség viszonya, melynek tragédiája, hogy benne volt a megértés esélye, melyet elragadott a férfi önzése. A nő magára marad.
Felvilágosodás ma
A felvilágosodás különös fordulatot vett azokban az országokban, ahol voltak, akik megértették az üzenetet, de nem voltak olyanok, akiknek tovább lehetett volna adni, akikkel meg lehetett értetni, hogy nincs semmi az emberen, és eszén kívül, ami megvédhetne a bizonytalanságtól és kiszolgáltatottságtól.
A közelítő csőd
1526 és 1686 között 160 év telt el, majd egyre kevesebb év telt csőd és csőd között. Legutóbb 1989-ben csődölt be Magyarország, 2010-ig húztuk, s jött az új csőd. A mostanira pár hónapot kell várni.
Cseh-Szombathyval a Cseh-Szombathy teremben
A múlt feneketlen kútjából a napokban elém vetődött egy interjú, melyet 20 évvel ezelőtt készítettem a Magyar Televíziónak Cseh-Szombathy Lászlóval, a magyar szociológia egyik ujjá teremtőjével. Fiatalok voltunk mind a ketten, én a negyvenes éveimben, ő a hatvanas éveiben. Az interjút a róla elnevezett teremben néztük hallgatóimmal az egyetemen. Arról kérdeztem, hogy mi tartotta Magyarországon,...
Legutóbbi kommentek