A vállalkozó a bányató mellett nőtt fel, házuk néhány száz méterre volt a mesterséges tengerszemtől. Gyermekkorában a tó játékterep volt, nyáron: úszás, fürdés- télen: korcsolyázás, jéghoki. Kamaszkorától szenvedélyes horgász volt.
Imádta a tavat. Egy sűrű-fárasztó nap után kiült a partra, figyelte a vizet, megnyugtatta a mozdulatlan víztükör. Gyakran járt feltöltődni, horgászni a tóhoz, szinte élete részévé vált a vízpart. Vállalkozása egyre sikeresebb lett, amit bankszámlájának folyamatos növekedése is igazolt. Gazdag, befolyásos emberré vált.
Mivel a helyi önkormányzat nem tudott mit kezdeni az iszaposodó, apadozó tavacskával: megvette a tavat és környékét.
Komoly pénzt invesztált abba, hogy a partot rendbe hozassa, játszóteret, bográcsozáshoz alkalmas területet építtetett, több mázsányi halat vásárolt, sőt: hétvégi horgász-nyaralót varázsoltatott a helyi egyesület számára.
A kezdeti fellángolás hevében még arra is volt ideje (és módja), hogy az immár saját tavának partján felépített egy kétszintes, teraszos nyaralót, saját, elkerített stéget.
Teltek az évek, a tóparti nyaralóban szinte minden hétvégén üzleti „tóparty”-t rendezett.
Fejére nőtt vállalkozása, vagy ideje nem volt, vagy nagyon fáradtnak érezte magát: sokszor a horgászáshoz is. Üzleti partnerei családjaikkal jártak mulatozni. Viszki, ping-pong. Építették a tenisz-, és minigolf pályát…
A vállalkozót egyre kevésbé érdekelte a tó vizének tisztasága, a halutánpótlás, a fatörzsekből készült padok rendbetétele.
Aztán legnagyobb élvezete az lett, hogy a hétvégi ivászatok közepén lesétált saját stégjére, elővette fütyülőjét- és könnyített feszítő hólyagján. Bele a tavába.
Trackback link
http://vilagma.hu/boldogok-a/totagas/trackback/
5 komment
Luczifer says:
ápr 16, 2012
Drága Hazám! Te gyönyörű Magyarország!Aki itt valamit akar, az elébb utóbb így jár. Ez az ív, így, vagy úgy, de befutásra kerül. Lehet, hogy nem a tavat, lehet, hogy nem ivászat után, de a végén a delikvens huggyant az alkotásra.
Kálmán says:
ápr 16, 2012
A Kedves Vezető úgy 2000-ig megfeszített erővel azon dolgozott, hogy a partot rendbe hozassa, játszóteret, bográcsozáshoz alkalmas területet építtetett, több mázsányi halat vásárolt, sőt: hétvégi horgász-nyaralót varázsoltatott a helyi egyesület számára. A kezdeti fellángolás hevében még arra is volt ideje (és módja), hogy az immár saját tavának partján felépített egy kétszintes, teraszos nyaralót, saját, elkerített stéget (Szárhegy dűlő Sárazsadány Tokaj Hegy).
Úgy 2000-től a tóparti nyaralóban szinte minden hétvégén egyre hangosabb populista, nacionalista és mind harciasabb „tóparty”-kat (amolyan utcai autodafékat) rendezett.
2010-től fejére nőtt vállalkozása, vagy ideje nem volt, vagy nagyon fáradtnak érezte magát: sokszor a horgászáshoz is. Üzleti partnerei (Simicska, Nyerges, Csányi, Hernádi) családjaikkal jártak mulatozni. Viszki, ping-pong. Építették a tenisz-, és minigolf pályát…
A Kedves Vezetőt egyre kevésbé érdekelte a tó vizének tisztasága, a halutánpótlás, a fatörzsekből készült padok rendbetétele.
Aztán legnagyobb élvezete az lett, hogy a hétvégi ivászatok közepén lesétált saját stégjére, elővette fütyülőjét- és könnyített feszítő hólyagján. Bele a tavába.
A tó már nem volt érdekes, fő, hogy a a tenisz-, és minigolf biznisz menjen!
Zsuzsa says:
ápr 16, 2012
Találó a blog címe, és ez a kis írás is, itt tartunk “A világ ma”
Az emberek ma….Tetszett Robi!!!!!!!
Bognár László says:
ápr 16, 2012
Bár a bejegyzés nem vall erről, de úgy képzelem, hogy a történet elején a főhősnek senki sem segített, de a végén a vízbe könnyítéshez könnyen akadnak majd társai…
T.Ágoston László says:
ápr 17, 2012
A történet tipikus és jellemző a mai magyar viszonyokra. Az olvasót azonban nemcsak a látlelet érdekelné, hanem a megoldás is. A kórképből egyértelmű, hogy a páciens halott. Van-e lehetőség boncolásra és a halál okának megállapítására, vagy a szokvány hivatali ügyintézés menetéven ad acta tesszük az ügyet?