2012. január 12.
, szerző:
bdk
A dolog annyira kézenfekvő, mint egy bepólyázott csecsemő. Nem is értem, eleddig miként s mi módon kerülhette el becses figyelmemet. Mint szitával az esővíz, szinte annyira felfoghatatlan, hogy korábban miért nem hoztam nagyszerű összefüggésbe Tsúszó Sándor páratlan alakját és a pregnáns piréz mivoltot. Holott a legendás literátor és bohém gondolkodó, akit ma már joggal tekintünk...
2012. január 11.
, szerző:
bognar
A karrier útja Magyarországon (csak pénzes szülőknek): magánovi - gyakorló általános iskola - jó nevű gimnázium - fővárosi egyetem. Biztos út közép-hülyéknek.
Két ideológia, két tábor, két múlt, két valóság feszül egymásnak, s egyiknek sincs ereje ahhoz, hogy a harcban legyőzze a másikat. Hol egyik, hol másik győz, de a diadal sosem végleges.
2012. január 9.
, szerző:
vera
Az sajnos elég valószínű, hogy se Toldi Miklósra, se Supermanre nem számíthatunk. Maradnak az emberhősök, vagyis mi magunk.
Swift művészete bosszú a mellőzésért és egyben magyarázat is a mellőzésre. Állandó harcban állt a hatalommal, az urakkal, az alávetettekkel; a hatalomért. Bosszút állt, mert szűken mérték neki az áhított talmit!
2012. január 5.
, szerző:
bdk
Abból a szomorú alkalomból, hogy a Magyar Köztársaság – úgy is, mint demokratikus jogállam – 2012. január elsejével, az egypárti, kirekesztő szellemű, a történelem kerekét visszafelé forgató alkotmány életbe lépésével megszűnt, megalakítottam a magam Virtuális Magyar Köztársaságát, amely blog formájában öltött testet. Kárpátaljai magyarként szellemi szempontból voltaképp eddig is valamiféle magasba emelt virtuális haza lakója...
2012. január 4.
, szerző:
vera
Miért főz a férfi?
Azt hiszem, a férfinak a főzés olyasmi, mint a nőnek a sütés. Büszkeség kérdése.
Az orosz szerelem a meg nem értettség viszonya, melynek tragédiája, hogy benne volt a megértés esélye, melyet elragadott a férfi önzése. A nő magára marad.
A hullámpapír út December vége felé járunk, de idén még nem fűtöttek. A szobában négyféle szekrény. A padlót, ha egyáltalán van padló, hiszen semmi sem látszik belőle, hullámpapírdarabok fedik. Az ablak előtt álló asztalon műfenyő áll egy drapp pléh leveshordó edényben, ez szolgál fenyőtalpként, a fán szaloncukrok. Mindenütt kosz. Az asztalon, az edényeken, a falakon....
Boldog új évet, minden kedves olvasónak, nem olvasónak, szerzőnek, nem szerzőnek. Legyen boldog mindenki, aki él, a fiatal, az öreg, no meg a középkorú. Legyenek boldogok a lányok, a fiúk, és azok is, akik ez ügyben még hezitálnak. Legyenek boldogok a magyarok, a nem magyarok, akik itt élnek, akik nem élnek itt, igyunk egymás egészségére...
Nincs ingyen ebéd! Mindenért fizetni kell. Valakinek fizetnie kell. És nincs bebocsáttatás. Valami mindig közbejön.
2011. december 30.
, szerző:
bognar
Családi történelmek: Orbán - ha megfeszül erősen - államférfi is lehetett volna?
Legutóbbi kommentek