Teniszben szép sikerei voltak, remekül mozgott az úri társaságban. Később tengerre szállt, ahol először hajókat, majd magát a tengert veszítette el. A szárazföldre lépve megmaradt korábbi pályája ívén és elvesztette az országot. Ma sokan meghatottan emlékeznek rá.
Az első, értő, modellé stilizált emlékművét talán Örkény állította fel Fóris Antal személyében. Fóris – Örkény hőse – Malév pilóta volt, aki az általa vezetett géppel „puhán, mint a pehely” kívánt landolni, de elmondása szerint jött egy pöff és ezért túlfutott a leszállópályán és csak pár centivel a köztemető kapuja előtt sikerült megállnia. A pilóta miután az emelkedetten előadott köznapi tervével szánalmasan felsült, társai aktív közreműködésével a kudarcot áthangolta, és megalkotta magából „a levegő hősét”. A lélek éhezi a hősöket, ha nincs; csinál. Abból, ami van.
Trackback link
http://vilagma.hu/nemzet/hosunk-horthy/trackback/
63 komment
myrtille says:
máj 15, 2012
Hősnek is gyenge, pont mint szobornak. Színvonal nincs, kritika nincs, nem is értem.
Kálmán says:
máj 16, 2012
Madarat tolláról,
Embert barátjáról,
Korszakot hőseiről.
vera says:
máj 16, 2012
Ez egy faszobor?
myrtille says:
máj 16, 2012
Ezt nem nevezném szobornak.
vera says:
máj 16, 2012
Az -obor esetleg elhagyható.
Luczifer says:
máj 16, 2012
Horthy a nemzet előtt álló feladatokból, ha jó számolom, egyet se tudott megoldani. Ma élő példa. És kapott egy faszobrot! Ami nekem egyébként tetszik. Nem utolsó sorban azért, mert iróniával nézhető is. És én azzal nézem. Most olvastam, hogy leöntötték vörös festékkel és elvitték. A goj motorosok meg bosszút esküdtek! Kár hogy így történt, poénok garmadát lehetett volna gyártani, amiből lehetett volna valami felszabadító. Ebből a festékes, gojos izéből viszont csak valami sírnivaló. Horthyhoz méltó. Nem hozzánk, hanem Horthyhoz.
Zselicky Zoltán says:
máj 17, 2012
A társaság neve helyesen “Gój Motoros Egyesület”. Fontosnak érzem a pontosítást, másképpen Luczifert könnyen a “Cion bölcsei” közé sorolja némely megtévedt érdeklődő. A könnyelműség a besorolásban, különösen személyek besorolásában veszélyes meggyőződések erősödéséhez vezet.
Most találtam, ide tartozik: http://boldogokasajtkeszitok.blog.hu/2012/05/17/level_dr_daniel_peterhez
Kósza says:
máj 16, 2012
Megítélésem szerint Horthy egy igen bonyolult nehéz helyzetben volt középszerű vezetője kicsinyre zsugorodott hazánknak. Nem is tudott megfelelni a saját magára kiosztott szerepnek. Nem kárhoztatom ezért, mert a trianoni traumából csak egy politikai zseni lett volna képes kihozni a magyarságot. Neki csak a szovjet megszállást sikerült elintéznie.
Kálmán says:
máj 16, 2012
“Horthy egy igen bonyolult nehéz helyzetben volt középszerű vezetője kicsinyre zsugorodott hazánknak”
Tökéletesen egyetértek. Az általam leghitelesebbnek tartott korszakértő, Romsics Ignác elemzéseit olvasva ugyanerre jutottam.
Akartam is javasolni – komolyan -, hogy szobrot Kádárnak! Kádár egy igen bonyolult nehéz helyzetben volt középszerű vezetője kicsinyre zsugorodott hazánknak. Csak fordítva mint Horthy, Kádár terrorral kezdte, konszolidációval fejezte be.
myrtille says:
máj 16, 2012
szobrot Orbánnak – Orbán egy igen bonyolult…
Kósza says:
máj 16, 2012
Támogatom.
Egyszer majdnem vettem egy porcelán, Rákosi szobrot, de nem volt nálam elég pénz.
Viktorét biztos nem hagynám ki.
Kálmán says:
máj 22, 2012
És máris megvalósul!
2012. 05. 22., 15:41
Mellszobrot állít Kádár Jánosnak a volt párfőtitkárról elnevezett baráti kör Kádár János születésének 100. évfordulóján a Fiumei úti sírkertben szombaton.
http://www.origo.hu/itthon/20120522-mellszobrot-allitanak-kadar-janosnak.html
Zselicky Zoltán says:
máj 16, 2012
Tudja a fene. Nem lehetett nagy poén abban az időben élni. Kormányzónak lenni még kevésbé. Valahogy nem tudom tisztán megítélni azt a korszakot. Túl sokan értékelik alá Horthy személyiségét a kor tanúi azonban jó szívvel emlékeznek rá. Főleg azt nem értem, miért nem végeztette ki hazaárulásért szálasit, ameddig lehetett.
Mindenesetre mellékelem Koltay Gábor filmjét. Azt nehéz lesz festékkel locsolgatni. De sajnos túl sok poén sincs benne.
1 http://www.youtube.com/watch?v=jtq78UwLWPw
2 http://www.youtube.com/watch?v=CyFXUwRA7FY
Kovács Zoltán says:
máj 16, 2012
Zoli! Úgy látom te vagy egyedül “goj” az eddigi vélekedők közöt !!!
Luczifer says:
máj 16, 2012
Azt, hogy Zoli goj, vagy nem goj azt nem tudni és nem is tartozik ide, de hogy ettől függetlenül vonzódik a világot nem megértő, önsorsrontó illúziókhoz, a megnyugtató kognitív disszonancia redukciókat magában hordozó konstrukciókhoz, az biztos. Amíg ezt a saját felelősségére, saját kockázatára teszi, nem lehet mást tenni, mint sajnálattal tudomásul venni, ha ezt a nemzet cechére teszi, tiltakozni kell. Ezt sem ő, se ez a Koltay nem teheti.
Neichl Norbert says:
máj 16, 2012
Az kimaradt a remek írásból, hogy a trianoni veszteség után milyen kiválóan helyrehozta a gazdaságot.
Luczifer says:
máj 16, 2012
Ha nem viccelsz! A gazdaság rendbehozatalának értékelésénél kéretik figyelembe venni a trendek reorganizációját. Minden háború, katasztrófa után gyors a „magához térés”. A modernizálódást szolgáló gazdasági/társadalmi szerkezetátalakulás terén – ahol kellett volna a kreativitás – 0 a teljesítmény.
bognar says:
máj 16, 2012
Tisztelettel jelzem, hogy Horthy őméltósága vezérlete mellett, akit az úri barátai Muki-nak neveztek, százezer magyar baka halt meg a Donnál.
Amikor szobrot tetszenek bámulni, Mukiét, akkor szíveskedjenek az urak oda képzelni százezer holt embert is. Rongyosat, fagyottat, fénytelen szeműt.
Mindemellett sem értek egyet a szobor leöntésével. Könyvet nem égetünk, szobrot nem döntünk – hanem érvelünk.
A százezer értelmetlenül hadba küldött magyarra hivatkozás – érv volt. Festék helyett, de a szobor jelentette politika, ideológia ellenében.
Kósza says:
máj 16, 2012
De mit tegyen szegény fiú? Az érvek elfogytak, festék meg még volt.
Zselicky Zoltán says:
máj 16, 2012
Tudomásom szerint – amit nevezhetsz Lucifer egy értelmetlen mondatban konstrukciónak, de mégis jobb volna szellemi világ-konstitució, vagy eredendő történeti létmegértés kísérletének – nem Horthy indította a második világégést, hanem az ostobaság. A nagypolitika mögött álló üzleti csoportok aljas és telhetetlen bírvágya. Magyarország Horthy nélkül is belesodródott volna.
Különben tényleg nem tartozik ide, de nem “goj”, hanem keresztény vagyok.
Luczifer says:
máj 16, 2012
A második háborút tényleg nem ő robbantotta ki, de nem erre céloztam, hanem arra, hogy alig értett meg valamit a körülötte lévő világból és ez, az általad ajánlott Koltay filmből is kiderül. Illúzió, hogy ez az ember teljesítményre képes.
Bognár László says:
máj 16, 2012
Tisztelettel jelezném, hogy a Horthy neve által fémjelzett időszak teljességét áthatotta a revízió (Csonka Magyarország nem ország…) és az antikommunizmus. Ez az időszak végig előkészítője volt a pompás hadjáratnak, amely a visszacsatolásokkal kezdődött, a Donnál tetőzött, majd a nyilas rémuralommal és az ország pusztulásával befejeződött.
Elfogadhatatlan Horthy felmentése mindez alól, hiszen az ideológiai, az anyagi, a hadiipari felkészülés évtizedei előzték meg mindazt, amit így fogalmazol: “Magyarország Horthy nélkül is belesodródott volna”.
Nem belesodródtunk, hanem belekészültünk! Tessék szépen szembenézni a valósággal! BELEKÉSZÜLTÜNK!
Kálmán says:
máj 16, 2012
Turbucz Dávid történész:
“Horthy támogatása, beleegyezése nélkül érdemi döntés nem születhetett Magyarországon. Ez nem jelent mást, mint hogy a korszak kétségtelen eredményeiben valamiféle, elsősorban jóváhagyó szerepe a kormányzónak is volt, ahogyan a róla elnevezett korszak árnyoldalai, az ország sorsát befolyásoló döntések is teljes joggal köthetők a nevéhez.”
http://horthy-mitosz.blog.hu/2010/06/21/allamferfi_volt_e_horthy_miklos_2#more2098187
Kósza says:
máj 17, 2012
Laci, a belekészüléssel egyetértek. De megértem. Annak a nemzedéknek amely elvesztette országa kétharmadát zsigeri életérzése volt a szerezzük vissza ami a miénk, a reváns. Csak hát nem volt hozzá erő, tehetség. A második bukás elkerülhetetlen volt. És ez független Horthy tehetségtelenségétől. Ettől persze a politikai felelősség még az öve.
Hiányzott az a politikus az ország éléről, aki képes lett volna észből politizálni érzelem helyett.
Nem Horthy volt az egyetlen inkompetens vezetőnk. Korábbi királyaink többsége felsorakoztatható mellé. Vagy alkalmatlanok voltak, vagy magyarellenes dinasztikus érdeket képviseltek. Persze ez nem mentség számára.
Csak megértem, hogy ő is csak egy ember volt. Egy középszerű ember, aki hatalomra tett szert. Tragikus helyzet, tragikus sors.
Nekem ma nem Horthyval van bajom. Ő olyan volt amilyen. Balsors sújtotta történelmünk része. Bajom azokkal van akik ma csinálnak belőle hőst, teszik példaképpé.
Csicsibobo says:
máj 17, 2012
Mekkora észlény politikus az, aki egyszerre üzen hadat Amerikának és a Szovjetuniónak, miközben nem néz rá a térképre, ahol Magyarország egy pici légypiszok.
Zselicky Zoltán says:
máj 17, 2012
Nem tudom mit kellene egy államférfi rátermettségének nevezni. Mit kell “észből politizálásnak” és mit “érzelminek”? Hol húzható határvonal politikus ás államférfi között? Az egész vitából úgy tűnik, mintha két dolgot szeretne minden ellenzője számonkérni rajta:
1. Miért nem volt machiavellista, mert ebben áll a politikusi tehetség?
2. Miért volt revizionista, mert a revizionizmus vitte háborúba az országot?
A magam részéről azonban egyik ellenvetéssel sem értek egyet. Nem volt machiavellista, de ezt az nem engedte, amit a tisztességről gondolt. Ma sokan látják úgy, hogy ez alkalmatlanná tette őt a politikai pályára. És emiatt kellett az országnak hadbalépnie. Aki így gondolja nincs tisztában az ultimátum fogalmával. Magyarországot földrajzi fekvése miatt Hitler nem hagyhatta ki a számításaiból. Azt hiszem ezt nem is kell tovább magyarázni.
Ad 2. A revíziót nem maga Horthy, hanem az egész nemzet kívánta.
Sajnálom, hogy nem láthattam azt a szobrot. A fényképek alapján nem tűnt monumentális alkotásnak. Olzan véleményt is hallottam, amely Luciferével egyezik, és karikatúraként értékeli a művet. Még mindig fenntartom, amit fentebb mondtam. olyan korszaka volt történelmünknek, amin nincs sok okunk nevetni.
Luczifer says:
máj 17, 2012
Én nem kértem semmit számon Horthyn, mert egy tehetségtelen képességhiányos emberen nem érdemes bármit is számon kérni. Horthy és mai követői egyszerűen nem értik, hogy egy modern világban élnek, nem értik a kapitalizmust, a liberális demokráciát, de a modern totalitárius államot se. Nincsenek eszközeik, amelyekkel vezethetnék szeretett nemzetünket, csak a konfliktusos izolacionizmus, naftalinos sérelmi politika. Őrzik a helyüket és minden energiát lefojtanak / elszívnak.
Zselicky Zoltán says:
máj 17, 2012
Javasolnám, hagyjuk most a személyiséget, akit egyikünk sem ismert testközelből! Mond inkább el, mit értsek “követés”-en, és kiket követőkön?! Egy meghatározott politikai erőre gondoljak, ami “Jobbik Magyarországért Mozgalom”-nak nevezi magát? Végül is a revizionista nemzetpolitika követéséről lenne ez esetben szó?
Luczifer says:
máj 17, 2012
Horthy Miklós kormányzó úr őfőméltóságának személyisége nem egy félretehető valami, hiszen ezt a kiváló férfit nem a szépségéért faragták meg, hanem értékeiért. Amit én nem látok. Amit például a szobrász gondolom láthatott. De titok.
A modellben és a követőkben az a közös, hogy nem tudnak mit kezdeni a korral, amiben élnek és annak a kihívásaival. A jobboldalon ezért fordulnak a nagy képességhiányos mintához. Ez a Jobbiknál minden kétséget kizáróan fellelhető, de másutt is. A nemzetegyesítés revizionista gondolata például szépen példázza, hogy azok a lehetőségek, amelyek adva vannak kihasználatlanok, és helyette valami eleve kudarcra ítélt poros gondolattal állnak elő, amiből minden lesz csak egység nem.
Kálmán says:
máj 17, 2012
Például a nemzetegyesítésre itt az EU, de nem veszik észre.
Kálmán says:
máj 17, 2012
Hódításra is itt az EU, de ezt sem veszik észre.
Nem kell hozzá fegyver, se hadüzenet, és nem vezet a Don-kanyarba.
Kálmán says:
máj 17, 2012
Építő gondolatot nem is látni a jelenlegi “jobb”-nak (valójában nem az) oldalon sem a fasiszta (Fidesz), sem a náci párttól (Jobbik).
Kálmán says:
máj 20, 2012
http://nol.hu/belfold/20120519-nem_buszkenek_kell_lenni__hanem_sikeresnek
Romsics Ignác: Nem büszkének kell lenni, hanem sikeresnek
Románia pedig többször nyilvánvalóvá tette, hogy elfogadhatatlannak tartja a nemzetiségi alapon szerveződő területi-politikai autonómiát. Éppen ezért gondolom, hogy az Európai Unió további fejlődése e téren is javulást hozhat. Ha Románia is a schengeni határon belülre kerül, és ha egyszer tényleg megvalósul a közös pénz, közös költségvetés, és mindannyian uniós polgárok leszünk, akkor a szétszakított magyarság összetartozásának megélése elől is elhárul minden akadály. Ennek alternatívája az Európai Unió felbomlása és a nemzetállami acsarkodás újrakezdése.Megjósolható, hogy ebből senki sem fog jól kijönni, legkevésbé a szlávok által körbevett magyarság.
Zselicky Zoltán says:
máj 18, 2012
Óh, a jelenkor! Néha bevallom nekem is úgy tűnik, az idő árján a felszín, mintha új dinnyehéjakat dobálna. De ugyanaz minden, ami volt. Ha tényleg létezik olyan csoportosulás, ha nem is politikai erő, amilyenről Luczifer beszél, érdekes történeti tudatuk lehet. Olyasmi, amilyenről Platón beszél a Menexenosz-ban. Ez esetben szerencsésebb, ha Horthy-t választják mintául, mintha szálasi útját követnék. Pedig kettejük közül, bármilyen fura, az utóbbi volt nyitottabb a Nyugat felé.
A múlt alakjairól beszélni olyan, mint olyasvalaki temetésén venni részt, akit nem ismertem. Csak jót hallok róla, de nem hiszem el, hogy emberként tökéletes életet élhetett. De éppen így az sem hihető, hogy egy politikus jelleme merő rossz tulajdonságokból leképezhető. Van erre egy iskola-példa is a magyar történetírásban: Thaly Kálmán vs. Szegfü Gyula Rákóczi-ról.
Tényleg nem szívesen beszélnék arról a személyről, akit nem ismertem.
Az EU mint a nemzetegyesítés horizontja pedig csak akkor lenne egyáltalán belátható, ha megfelelő választ kapnánk arra, miért írta alá Magyarország minden fenntartás nélkül a schengeni egyezményt.
Kálmán says:
máj 20, 2012
http://nol.hu/belfold/20120519-nem_buszkenek_kell_lenni__hanem_sikeresnek
Romsics Ignác: Nem büszkének kell lenni, hanem sikeresnek
A történelemben sohasem egyetlen tendencia hat. A nemzetiségi szeparatizmussal párhuzamosan jelentkeztek integrációs törekvések, köztük olyanok is, amelyek az Európai Unió előképei. Miközben az egykori Jugoszlávia népei véres harcokat vívtak egymással saját államiságuk kereteinek a megteremtéséért, aközben folyamatosan bővült az unió. Ma már a jugoszláv utódállamok is bebocsátásra várnak, s ezért készek lemondani nemzeti szuverenitásuk egyes elemeiről. Ha folytatódik az integráció, amit a magam részéről nagyon remélek, akkor még tovább szűkül a tagállamok mozgástere. Nemcsak a nemzeti költségvetések összehangolása képzelhető el, amit sokak szerint már meg kellett volna tenni, hanem hosszabb távon az európai állampolgárság is. Azt hiszem, hogy ez – Schengennel együtt – Trianonra is megoldást jelenthet. Úgyhogy éppenmagyar szempontból ez a perspektíva engem egyáltalán nem riaszt, inkább vonz. Ráadásul mi egyszer –1867 után –már éltünk is egy ilyen soknemzetiségű birodalomban, s a történelmi emlékezet szerint egyáltalán nem rosszul. Persze ki is léphetünk az unióból, ebben senki sem akadályoz meg bennünket, ám előbb számoljunk – legalább kettőig…
Luczifer says:
máj 18, 2012
Horthyról senki se állította, hogy rossz ember lett volna, vagy, hogy csak rossz tulajdonságai lettek volna, szürke volt és képességhiányos. Kivéve, ha a teniszről volt szó, ott domborított. No, meg fess ember is volt. Politikusként olyan utat választott, amihez elég volt az ő 0 kreativitása, és ez az út ennek megfelelően sehova se vezetett. Blokkolta az újat, és renoválta azt, amit meg kellett volna haladnia. (Kapitalizmus, piac, liberális demokrácia helyett a történeti keresztény, nemzeti szerkezet címszava alatt, valami feudális, rendies avítt ízé.) Ha nem szalad bele a háborúba akkor se lett volna sikeres. A siker nem volt benne a paklijában. Most olyanokon lehet vitatkozgatni, hogy a reváns vágy vitte a társadalom jó részét és benne őt is, mit lehetett volna tenni? De azért vezető valaki, hogy megtalálja a célokhoz vezető utakat, eszközöket. És ő nem talált meg semmit. Vesszen Trianon! És nem veszett. Sőt! Korlátolt pali volt szegény és a korszak is, amit fémjelzett. Szálasi nem alternatívája. Ő egy végtermék. A mostani mutációi is. Innen, egy liberális platformról nézve.
Zselicky Zoltán says:
máj 18, 2012
Rang és érdem összefüggése a nem kodifikált jogban, vagyis a magyar erkölcsi érzetben még mindig kitüntetett helyen áll, vagyis nem teljesen avitt izé. Lásd a Schmitt-ügyet! Alaposan kutatott téma a néprajzban Horthy után is. http://mek.oszk.hu/02100/02152/html/08/34.html
Persze, gondolok ezt-azt a liberalizmusról is, de még nincs alkalmas poszt, ahol elmondhatom. Olyan hatalom, ami a népfelség jogérzékének nem tud megfelelni, és lépten-nyomon ellene tesz, csak látszólagos. De ez már nem Horthy-ról szól.
Kálmán says:
máj 18, 2012
“Rang és érdem összefüggése a nem kodifikált jogban, vagyis a magyar erkölcsi érzetben még mindig kitüntetett helyen áll, vagyis nem teljesen avitt izé. Lásd a Schmitt-ügyet!”
Ezt nem értem. Kérhetném, hogy kifejtsed? Úgy értem, a Schmitt-ügy általad ide illő vonatkozásait.
Zselicky Zoltán says:
máj 20, 2012
Schmitt Pál sport-érdemei miatt lett köztársasági elnök, nem tudományos munkásságáért. Az ominózus plágium-vád tudományos érdemeit kérdőjelezi meg, hibázott, de nem tudományos munkássága miatt lett elnökké.
A hibát felróttuk neki, és ezért lemondani kényszerült. Nincs hibátlan ember.
Mi testesíti meg jobban a nemzet egységét, mint egy bajnok a dobogó tetején. Az a baj, hogy csak egymás hibáit látjuk. Lássuk be, így az érdem nem érdemes, nem éri meg!
Kálmán says:
máj 20, 2012
Köszönöm, hogy kifejtetted.
Nem tartozik Horthyhoz, ezért csak nagyon röviden (vétségeit, elsősorban azt hogy hazudott, nem részletezve) reagálok.
Azért nem tartom szerencsésnek a Schmitt párhuzamot, mert Schmitt nem elsősorban sport érdemei miatt lett köztársasági elnök, hanem azért, mert – fogalmazzunk így – “rugalmas személyiség”, aki mindent aláír. Schmitt ezen “kvalitásairól” Orbán könnyen meggyőződhetett, hiszen – és ez a másik oka a kinevezésének – Schmitt elkötelezett pártkatona, a Fidesz alelnöke is volt.
Schmitt képességeiről, éppen mert Schmitt magas beosztású fideszes volt, Kövér is képet alkotott:
“a köztársasági elnök személyéről döntő 2010. nyári fideszes elnökségi ülésen éppen Kövér nevezte paprikajancsinak Schmitt Pált”
http://index.hu/belfold/2012/04/02/azt_pletykaljak_kover_lesz/
Zselicky Zoltán says:
máj 20, 2012
Nagyon szívesen! Zűrös ügy. Minden hibát helyre lehet hozni. Most éppen nálunk van nagy szükség a munkájára.
http://www.karpataljalap.net/cikkek/2012-05-11/a-foci-eb-talan-nincs-veszelyben.php
Luczifer says:
máj 18, 2012
A rang és az érdem ebből a nézőpontból is fontos kérdések, de Horthy esetében hol az érdem, hol a bemutatott, levizsgáztatott erényen (= érdemen) alapuló rang? Az ő esetében az Isten adott neki rangot a közönség meg hozzáképzeli az érdemet. Az ő pályájának egyik garanciaeleme a tehetetlenség, az érdemtelenség és a „tradícióknak”, a formai követelményeknek való üres megfelelés. Ez pótolja az érdemet. Nála és osztályánál egyaránt. Az „ítélet” nyilván azon óhaj következménye, hogy szerintem jó lenne, a Mo. a Nyugathoz hasonulna.
Zselicky Zoltán says:
máj 20, 2012
Horthy katona volt. Katonai érdemei vannak. Vagyis az ő esetében tiszta a kép. Nagyon sokáig a hadi-érdemek voltak a társadalmi mobilitás biztosítékai. De ez csak egy jogtörténeti megjegyzés. Nem minta, és nem is modell.
Kálmán says:
máj 20, 2012
Hadi érdemek? Inkább hadi hibái voltak Horthynak.
http://nol.hu/belfold/20120519-nem_buszkenek_kell_lenni__hanem_sikeresnek
Romsics Ignác: Nem büszkének kell lenni, hanem sikeresnek
Azt gondolom, az első nagy hibát 1941 júniusában követte el a magyar politika. Csatlakoztunk a Szovjetunió elleni támadáshoz, annak ellenére, hogy a németek nem kérték ezt, a szovjet vezetés pedig jelezte, hogy ha semlegesek maradunk, számíthatunk a jóindulatukra a háború után Erdély kérdésében. És ezután még legalább két olyan momentum következett, amelyben Horthy Miklós dönthetett volna másképp, mint ahogy tette. Először 1944 márciusában, amikor ellenállás nélkül beletörődött a német megszállásba. Azután 1944 őszén, amikor késlekedett a kiugrással, majd amikor elhatározta rá magát, nem tudta végrehajtani. Jobboldali körökbőlma is lehet hallani: a keresztény Európát védtük. Ilyenkor kedvem lenne visszakérdezni: vajon mi köze volt a kereszténységnek a náci Németországhoz? És akkor még nem beszéltem a magyarországi zsidóság kétharmadának deportálásáról, amely túlnyomó többségük halálához vezetett. Más politikával valószínűleg a vidéki zsidóság vagy annak egy része is megmenthető lett volna. Mindez megalapozta a Szovjetunió későbbi hajthatatlanságát: maradjanak a trianoni határok, amit a magyar vezetés tett, annak következményeit az egész magyar népnek viselnie kell.
Zselicky Zoltán says:
máj 20, 2012
NO, NO, NEVERj!
Romsics ha jól emlékszem szereplője a Koltay-filmnek.
Van itt egy történelmi lecke, fiúk! Részemről “Különbéke”
Vári Fábián László:
Ady alkonya
Elhagy az árnyam, elmegyek, csillag sincs velem.
E homályt át nem ütheti, megpihen szemem.
Sorsomhoz szabott síri ágy a felnégyelt haza,
Testemnek tüzét csillapítsd, Tisza és Duna.
Az alkony bíborszínre vált, hitem erősítem.
A pokol az, mely így üzen, nem az Úristen.
Kegyetlen szél kerekedik holnap ilyenkor,
A kidőlt serlegből elfolyik az úrasztali bor.
S ím, most e vers is meggyötör, alig létezem.
Áldani készül, s visszahull ölembe kezem…
Írhatta volna magyarul, akárki fia,
Parancsba kapván, hogy házát el kell hagynia.
Csepeli György says:
máj 24, 2012
Horthy nem ok, hanem következmény volt.
Zselicky Zoltán says:
máj 24, 2012
Ezt érthetem úgy, hogy akárki más is lehetett volna? Akárki, aki a törvényeket az uralkodó állapotoknál többre becsüli?
Ebben az esetben egyetértek. Lehet, hogy az általa betöltött szerepre alkalmasabb lett volna más. De ebbe az irányba vizsgálódni, hogy “mi lett volna, ha…” – sci-fi. Szép műfaj, de inkább hagyjuk.
Trianon a vörös terror következménye volt. Ezt igazolja, hogy még Ausztria is kapott a koncból. A fehér-terror is a vörös-terror következménye volt. A revizionizmus pedig trianon következménye.
Kamilla says:
máj 24, 2012
Melyik vörös terror következménye volt Trianon?
Zselicky Zoltán says:
máj 24, 2012
Azt hittem, egyértelmű a kifejezés. A “Tanácsköztársaság”-ra gondolok.
Luczifer says:
máj 24, 2012
Trianon annak a következménye, hogy így lehetett létrehozni egy a győztesek számár megfelelő Közép-Kelet-Európát. A katonai és a politikai szempontok játszottak, Biztosítani kellett, hogy Mo. katonailag védhetetlen legyen, + biztosítani kellett a környező országok lojalitását. Tök mindegy, hogy Kunék mit csináltak. Ha Kun meg se születik, akkor is így néznének ki a határok. És ez nem a Kommün éljenzése.
Kamilla says:
máj 24, 2012
1919. március 21-én kiáltották ki a Tanácsköztársaságot, a Trianoni Békeszerzést 1920. június 4-én írták alá.Nem tűnik túlzottan valószínűnek, hogy a nagyhatalmak a Tanácsköztársaságra reagáltak volna
http://videa.hu/videok/hirek-politika/trianoni-szerzodes-alairasa-blokad-hirado-kampany-0n7fwxlVX3ZTocOu
“161. Cikk. A Szövetséges és Társult Kormányok kijelentik és Magyarország elismeri, hogy Magyarország és szövetségesei, mint e veszteségek és károk okozói, felelősek mindazokért a veszteségekért és károkért, amelyeket a Szövetséges és Társult Kormányok, valamint polgáraik az Ausztria-Magyarország és szövetségesei támadása folytán rájuk kényszerített háború következményeképpen elszenvedtek.
– Trianoni békeszerződés”
Ezt írtuk alá, s gondolom gróf Apponyi Albert(amit csak 1920. januárjában tudott elmondani), aki a védőbeszédében, ha a vörös terrorra gondolt volna az okok között, megemlítette volna.
Zselicky Zoltán says:
máj 24, 2012
Van abban valami, amit Luczifer mond. Kamilla viszont eléggé eltévedt, ha azt hiszi, hogy Apponyi vagy a magyar küldöttség bármely tagja helyeselte volna a trianoni békét. http://www.trianon.norma.hu/hun/beszed.htm Arról nem is szólva, hogy a “Tanácsköztársaság”-ot háború idején kiáltják ki a hátországban, a nyugati országok pedig természetszerűen megrettennek a vörös veszélytől. Ajánlanám hozzá a Rubicon folyóirat jubileumi számát. Sajnos elektronikusan nem tudom csak a bemutatóját elérni. http://www.rubicon.hu/megrendelheto/termek_cikkek/romsics_ignac_az_osztrak_magyar_monarchia_felbomlasa_es_a_trianoni_bekeszerzodes/1/1/0#0
Kamilla says:
máj 24, 2012
Szerintem Lucifernek igaza van.
Nem tudom, hogy melyik mondatomból lehetett azt olvasni, hogy Apponyi vagy a magyar küldöttség “helyeselt” volna.
Zselicky Zoltán says:
máj 25, 2012
Kedves Kamilla! Bocsánat a félreértésért! Az olvasatom a következő volt: “Ezt írtuk alá, (…) ha a vörös terrorra gondolt volna az okok között, (védőbeszédében – Zs.Z.) megemlítette volna.” Aláírni egy egyezményt, mintegy beleegyezve. Ez volt az, amit másképpen értettem.
A magyar küldöttséget gyakorlatilag házi őrizetben tartották. Apponyi a küldöttség vezetőjeként azzal az előjoggal rendelkezett, hogy időnként kiengedték sétálni, persze csak az őrszemélyzet kíséretével. Szó nem volt itt szerződésről. Dekrétumnak nevezik ma a történészek. Azt gondoltam, hogy esetleg nem tudod. Bocsánat a tévedésemért, és köszönöm a helyesbítést!
Kamilla says:
máj 25, 2012
Semmi probléma, velem is előfordul, hogy sietségemben valamit félreértek. Mindenkivel.
Azt próbáltam kiemelni, hogy az 1. vil. háborúban viselt szerepünkért, a vesztes voltunk eredményeként kényszerültünk aláírni a trianoni szerződést, amiben kétségtelenül drámai következmények voltak Magyarországra nézve.
Amúgy meg, a győzők nem óhajtottak közösséget vállalni a magyar úri osztállyal(sem), fontosabb volt számukra egy olyan Közép-Kelet Európa, ami a jövőben nem jelent veszélyt a győztes hatalmak országaira nézve.
Magyarországot valóban több kár érte, mint Ausztriát, nem tudom miért. Vannak ötleteim, de Kálmán, aki sok Romsicsot idéz, biztosan tud erre valamilyen magyarázatot. Ugye kedves Kálmán?
Zselicky Zoltán says:
máj 25, 2012
Várjuk.
Kálmán says:
máj 26, 2012
http://nol.hu/belfold/20120519-nem_buszkenek_kell_lenni__hanem_sikeresnek
A magyar politikai gondolkodás 1526 után tragikusan megbicsaklott. A vezető elit a XIV–XVI. században hozzászokott ahhoz, hogy Magyarország birodalmi méretű és erejű. Ez a magyar birodalom a XVI. században elbukott, viszont az eszméje tovább élt. A következő évszázadok politikai gondolkodásában és politikai mozgalmaiban mindig ott kísértett ennek az eltűnt birodalmiságnak, „régi nagy dicsőségünknek” az emléke. Más néven: a nagyhatalmi lét utáni sóvárgás.
Zselicky Zoltán says:
máj 26, 2012
Köszönjük, Kálmán! Magam részéről valami sokkal jobbat olvastam róla: http://archive.org/details/emlkiratamagya00szer
Tényeket illetően nem tekinthető megbízható forrásműnek, eszmetörténeti jelentősége annál nagyobb. Dózsa Györggyel kezdődik a hanyatlástörténet. A keresztes had felkent vezére, Dózsa sereget gyűjt a nemesedni vágyó parasztokból, de a született nemesek késlekednek elindulni a török ellen. A történet tovább mindenkinek ismerős. Csak egy kanyar Horthyhoz: http://www.vitezirend.com/index.php?option=com_content&view=article&id=49:a-vitezi-rend-toertenete&catid=25:a-projekt&Itemid=28
Kálmán says:
máj 26, 2012
Légy szíves nekem ne köszönj meg semmit
Zselicky Zoltán says:
máj 26, 2012
Sajnálom! Már késő. 😀
Kálmán says:
máj 26, 2012
Olvass több Romsicsot!
Zselicky Zoltán says:
máj 26, 2012
Köszönöm a jó tanácsot! Óh, már megint!
Teszem, ami tőlem telik. Néha a jogtár jobban érdekel, mint az elemzések. De ajánlok én is egyet: http://www.libri.hu/konyv/karpatalja-a-cseh-es-a-szovjet-politika-erdektereb.html
pheromones enhance says:
ápr 8, 2013
xmzqjzyg0lddm, [url=http://usepheromones.webs.com/]pheromones work[/url] pheromones love potion [url=http://buypheromones.webs.com/]pheromones menstruation[/url] [url=http://pheromone101.webs.com/]pheromones perfume for men[/url]